Számunkra elérhetetlen csodamasinák, meseautók horror áron - Az Év Autója azonban a földönjáróké

Pedig még csak nem is tip-top az új Opel Astra, leginkább a Škoda, a Volkswagen, a Ford és a Mazda keveréke, és még csak nem is elektromos – ami pedig manapság több mint divat: valójában a jövő –, de tény: a 130–150 lóerős autó a többség számára elérhető. Az Astra amúgy a Volvo XC90-est és a Mazda MX5-öst előzte meg a versengésben. 

A Lamborghini legújabb fejlesztését, a 770 lóerős Centenariót, az alapító Ferruccio Lamborghini emléke előtt tisztelegve, születésének századik évfordulójára készítették el, s potom 1,75 millió euróért (vagyis 544 millió forintért) elővételben meg lehetett vásárolni. Mindössze 40 darabot készítenek belőle, 20 kupét és 20 kabriót – vagyis igazán csak a kevesek kiváltsága lesz vezetni, pedig kétszer annyit is megrendeltek volna belőle. 

Mindez azért érdekes, mert miközben a világ még ünnepli a hagyományos modelleket, a jövő már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött az autógyártásban is: egyre nagyobb figyelem fordul az intelligens és főként elektromos autók felé. Még a Land Rover is egy dízelhibrid példánnyal érkezett – igaz, a hagyományokat követő, 245 lóerős, háromliteres Rangere még csak 30 kilométert képes megtenni lítium-ion akkumulátorai segítségével, de napi átlagban ennél többet nem is vezetnek az angolok. Példamutatót alkotott a BMW (i-modellek), a Nissan (Leaf) és a Volkswagen (Up!), a Citroën (DS E-Tense; E-Mehari) is: a konnektorról tölthető járműveik szemre is tetszetősek. 

Genfben mindazonáltal ma még együtt látható a múlt, a jelen és a jövő. Megmutatta magát az új és még sportosabb Honda Civic. A Fiat egy egész Tipocsaláddal érkezett (négy- és ötajtós, kombi). A Bugatti Chiron leginkább gömbölyített batmobilhoz hasonlít. Nagyot akart dobni a Maserati a Levantével, de kicsit furcsára sikerült a látvány: mintha 600 lóerőt akartak volna formába önteni. A Volkswagen T-Cross Breeze pedig a SUV-kategóriában (Sport Utility Vehicle: szabadidő- autók) hozott egyedit és tőle szokatlant.