Ami nem lehet titok

Javaslatot nyújtott be a tavasz első heteiben az Országgyűlésnek Bánki Erik fideszes politikus. Ebben azt szorgalmazza, vegyék ki az MNB alapítványok szerződéseit az infotörvényből. Hogy ne legyenek megismerhetők ezek az adatok, azzal indokolta, az alapítványoknak adott közpénz elveszíti közvagyon jellegét. Azért is lehet ez fontos, mert az MNB ellen jelenleg több per is folyik, hogy adják ki az alapítványaik szerződéseit – a jelenlegi törvény szerint pedig erre kötelezni lehetne őket. A kormánypárt nem tétlenkedett, rohamtempóban fogadták el a javaslatot. Csakhogy múlt héten – miután Áder János kormányfő az erről szóló törvényt elküldte nekik – az Ab úgy döntött, ez alkotmányellenes, a Matolcsyék és alapítványaik által kezelt közpénz nem veszítheti el közvagyon jellegét. A törvény egyébként visszamenőleges lett volna – vagyis a már folyamatban lévő perekre is érvényessé tették volna –, de az Ab szerint ez is alkotmányellenes.

Életbe léphet viszont a postáról szóló törvény az Alkotmánybíróság döntése nyomán. A Magyar Posta esetében hasonló törvénymódosítás született: a szervezet üzleti jellegű adatait kiveszik a közérdekűen kikérhető adatok sorából.

Matolcsy György jegybankelnök hétfőn az Országgyűlésen az azonnali kérdésekre válaszolva elmondta, minden adatot ki fognak adni. Félreértést is tisztázott az elnök: mint mondta, amikor az MNB vagyonrendeléséről döntött, ő mindössze azt feltételezte, a közpénzből közösségi vagyon jön létre.

Ennek ellenére nem válaszolt a szocialista képviselő, Ujhelyi István kérdésére, amelyben a jegybank nemzetközi irodáival kapcsolatosan érdeklődött. Matolcsy üzleti titokra hivatkozva hárította el a kérdést.