Csipkerózsika-üzemmódban

A hazai részvénykereskedés gyakorlatilag Csipkerózsika-üzemmódban működik: folyamatosan csökkenő érdeklődés mellett zajlik a részvények adásvétele. Hat évvel ezelőtt a havi részvényforgalom még elérte az ezermilliárd forintot, ma ennek az értéknek jó, ha egyharmadát láthatjuk. Ezzel összefüggésben a hazai tőkepiac teljes elszürkülése is folyamatos volt, hiszen egy kézen meg lehet számolni, hány új cég döntött úgy, hogy részvénykibocsátásból fedezi fejlesztési, növekedési terveit.

A legutóbbi bátor vállalkozó a Norbi Update – igaz, a jelenlegi 300 forint környéki árfolyammal nehéz sikeresnek titulálni az Update1 eddigi tőzsdei pályafutását.

Sokakban felvetődik a kérdés: ha valami ennyire rosszul működik, mint a hazai tőzsde, akkor minek rá adófizetői pénzeket költeni? A rövid válasz: mert muszáj. A hosszú ideje történő tőkepiaci leépülés megállítására a magyar vállalati szektor és a hazai GDP növekedési esélyeinek fenntartása miatt is szükség mutatkozik. Érdemes szem előtt tartani ugyanis, hogy 2020-tól kifut a jegybank jelenlegi vállalati hitelezési programja, ráadásul az uniós források is jelentős mértékben apadnak. A BÉT jelenlegi fejlesztési munkálatait így felkészülésnek vehetjük a szűkösebb időkre, mivel a cégeknek egyre inkább a piaci forrásokkal kell majd kalkulálniuk a jelenlegi uniós és támogatott jegybanki hitelek helyett.

A Nemzeti Bank új vezetése több alappillérre helyezi a fejlesztési irányokat, ezen áll a siker vagy bukás. Az egyik, hogy vissza kell csábítani a hazai és nemzetközi befektetőket, minden körülményt garantálva ahhoz, hogy növekedjen a hazai részvények iránti kereslet. Ehhez természetesen új tőzsdei lépésekre lesz szükség – itt elsősorban az állami vállalatokra és a hazai kkv-szektor erősebb, innovatívabb szereplőire gondolhatunk. Kulcsfontosságú a gazdaság fejlődése szempontjából, hogy ne csak szigorú banki feltételek mellett juthasson hitelhez egy vállalkozás, hanem legyen esélye a tőzsdén keresztül forrást bevonni.

A tőzsdén jegyzett vállalatok működése egyébként – a szigorúbb jelentési feltételek és az elemzők állandó értékelései miatt is – sokkal átláthatóbb. A nemzetközi tapasztalatok alapján számos cég elvérzik ugyan, de akik mögött hatékony vállalatirányítási rendszerek és megfelelő méretű piacok állnak, azok fejlődési üteme jóval gyorsabb.

Fájó példaként lehetne említeni a Wizzair diszkont-légitársaságot, amely hazai kötődésű ugyan, de tavaly mégis a Londoni Értéktőzsdére vezették be a BÉT helyett. Egyéves időtávon eddig 34 százalékot emelkedtek a cég részvényei, zömében külföldi befektetőket gyarapítva.

Ehhez kapcsolódva erős a lemaradásunk az európai átlagtól abban is, hogy nálunk nagyon alacsony a részvénytípusú megtakarítások aránya, ami hűen tükrözi a hazai lakosságnak a tőzsdétől való távolmaradását.

Ez a tendencia változhat, amennyiben a BÉT új vezetésének sikerül jó irányba elmozdítani a folyamatokat.

Szerzőnk, Soós Róbert a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]