Gazdáké vagy befektetőké a föld? Nem sok jót ígérnek az adatok a kis- és családi gazdálkodóknak

A nyilvános adatokból összeállított tanulmány nem sok jót ígér a kis- és családi gazdálkodóknak – a nyugalmazott egyetemi tanár tavaly november 15. és december 31. közötti földárverések elemzése során jutott erre a következtetésre –, a márciustól tartott második körös licitekét még nem tette hozzá.

Fejér megyében tavaly 17 ezer hektár állami földet adtak el. A legnagyobb nyertes a felcsúti Mészáros család. Ők a földek több mint 8%-át vitték, szemben 53 érdekeltséggel, amelyek a földterületnek mindössze 2,2%-ához jutottak. A földek 42%-a hat társasághoz került. Akkor miképpen lehetséges, hogy minden tizedik gazda földhöz jutott? (Ezt az adatot a kormányzati kommunikáció állítja – igaz, ők már országos átlagról beszélve és a mostani eredményeket is beleértve mondják – erről másik cikkünkben számolunk be.) Továbbra is érvényesül az az irányultság, ami a bérlemények esetében is: sokan juthatnak néhány hektárhoz, míg kevesen hatalmas területekhez. Fejér megyében a húsz hektár alatti földek az árverezett földeknek darabszám szerint a felét – ám a területnek mindössze 10%-át – jelentik. Ezzel szemben a száz hektár feletti földek darabszám szerint mindössze 10%-ot jelentenek, viszont a területek 40%- át adják. Ráadásul a földeknek a zömét nem a helyben élők nyerték el, ők ugyanis a 17 ezerből mindössze 3500 hektárt szereztek.

A nyertes települések élén területnagyság szerint Felcsút áll, a második helyen pedig Székesfehérvár, de belehúztak a húsz kilométernél távolabb lakó budapestiek is, többen közülük a Rózsadombról, illetve a Sashegyről – jegyezte meg ironikusan a professzor. 29 Fejér megyei településen egyáltalán nem tudtak labdába rúgni azok a gazdák, akik saját határukat szerették volna megművelni. Ezek közé tartozik egyebek között Lepsény is, ahol a gazdák különösen sokat küzdöttek azért, hogy földhöz jussanak – hiába.

Ángyán professzor szerint a területek nagy részét spekulációs céllal vásárolták fel. A földek hektárja ugyanis átlagosan 1,1 millió forintért lelt tulajdonosra. Várható azonban a földárak rohamos növekedése, hiszen még messze vannak a Nyugaton tapasztalhatókétól: állítása szerint Hollandiában például átlagosan 35 millió forintnak megfelelő összegért cserél gazdát egyetlen hektár termőföld.

S bár ma a külföldiek elvileg csak szigorú feltételek mellett vásárolhatnak magyar termőföldet, ezt a vonatkozó kormányhatározat megváltoztatásával bármikor fel lehet oldani.

IRÁNY DÉL-AMERIKA! – jelentette ki Ángyán József.
Erre a földrészre jellemző ugyanis a mienkéhez hasonló birtokkoncentráció, ami magával hozta a vidéki munkanélküliséget, melyet nálunk manapság a közmunkaprogram takar el. Nyugaton megoldás az állami földek hosszú lejáratú bérletbe adása, amellyel az arra vállalkozó családi gazdaságokat lehetne helyzetbe hozni. Arra azonban, hogy a vidék megmentésének ezt a lehetőségét a kormány megragadja, semmilyen jel nem mutat. Nincs más lehetőség, mint hogy a gazdák maguk álljanak sorsuk megváltoztatásának élére, mint tették azt a 2005-ös nagy gazdatüntetések idején. Máskülönben vazallusrendszer alakulhat ki.