Jogi esetek: Tetőtéri történet

A lakás maga 80 százalékban, a tetőtéri galéria 30 százalékban volt kész. A lakást birtokba vették, majd elkezdték előkészíteni a tetőtér beépítését, ekkor azonban kiderült, hogy a födém és a tetőszerkezet hiányosságai miatt az mégsem építhető be. Ekkorra a 16 millió forintos vételárból 13 milliót már kifizettek, a maradékot azonban visszatartották, majd pert indítottak az eladó ellen, és kérték a bíróságot, hogy a vételártartozásuk megszűnését állapítsa meg.

A vevők azzal érveltek, hogy az eladó hibásan teljesítette az adásvételi szerződést, amikor eladta nekik a lakást a tetőtérrel együtt, mert az utóbbi nem volt beépíthető. Vagyis a jogcím hibás teljesítés, emiatt kérnek árleszállítást.

Az eladó nem habozott rámutatni, hogy a szavatossági igényérvényesítés (vagyis a hibás teljesítés miatti perindítás) határidejét a vevők lekésték. Másrészt azzal érvelt, hogy az adásvételi szerződésben semmit nem vállalt a padlástér beépíthetőségével kapcsolatban, vagyis nem teljesített hibásan. De még ha ezt a kis problémát a bíróság hibaként értelmezné, akkor sem ő a felelős – ő csak a ház terveit készítette –, hanem a kivitelező.

A vevők erre azzal vágtak vissza, hogy ha a hibás teljesítés miatt nem kérhetnek árleszállítást, akkor kérnek kártérítést, mert ebben az esetben az eladó felel az őket ért kárért, függetlenül attól, hogy ki hozta létre a hibát. Hiszen ők a lakást az eladótól vették, aki tudott a hibáról.

Az eladó viszont úgy érvelt, nincs az rendben, hogy valaki lekési a szavatossági határidőt, és ugyanezt az igényt kártérítésként nyújtja be.

A bíróság azonban úgy látta, hogy ennek nincs semmi akadálya, hiszen a vevőket kár érte, csak az volt a kérdés, hogy ezért ők maguk vagy az eladó a felelős. Azért ezt sem volt annyira nehéz eldönteni: csak azt kellett megvizsgálni, miért is venné meg valaki a lakása fölötti padlásteret, ha nem akarja beépíteni.

Ráadásul a szerződésekben a tetőtéri rész harminc százalékig kész galériaként szerepelt, vagyis nem is volt kérdés, hogy azt beépítésre szánták. A házat tervező építészmérnök- eladó kártérítési felelősségét egyértelműen megalapozza, hogy tudott arról, a tetőtér nem építhető be. Ha ez kivitelezési hiba, akkor azt neki kell a kivitelezővel szemben érvényesítenie.