Kábelen megy az adó

Ha az említett szabály – a 9/2016. (III. 25.) NGM-rendelet – maradéktalanul életbe lép, bizony sok kis és nagyon kis vállalkozó szívhatja a fogát. A rendelet szerint ugyanis szeptember 30-tól kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez kapcsolódó pénztárgéppel tehet eleget nyugtaadási kötelezettségének egy sor, eddig ez alól mentesülő üzlet: az autószerelők, a ruhatisztítók, a pénzváltók vagy éppen a fizikai közérzetet javító szolgáltatást nyújtók – a teljesség igénye nélkül (a rendelet 1. számú mellékletében mind fel vannak sorolva).

A pénztárgépesek köre 2017. január 1-jétől pedig a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végzőkkel bővül. Bár a taxisokkal még egyeztetne a kormány: nem kizárt, hogy az adóhivatal a taxitársaságokon keresztül kapja meg a szükséges adatokat, így nem lenne szükség minden taxiban online pénztárgépre.

Amint az Opten céginformációs szolgáltató közleményéből kiderül, az autó- és motorjavítók adják a derékhadát az ősztől a NAV-hoz bekötendő szolgáltatóknak: nagyjából 8500 cégnél kell átgondolni az üzletmenetet s a mintegy 22 700 alkalmazott bérét.

 Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban. Az online kasszarendszernek köszönhetően 2014-ben mintegy 150 milliárd forint, 2015-ben további mintegy 60 milliárdos többlet-adóbevétel keletkezett. Becslések szerint az államkassza az újabb mintegy 30 ezer online pénztárgép üzembe helyezésével 20–30 milliárd forint bevételnövekedéssel számolhat.