Mosoda és kút

Moldova egy volt szovjet tagköztársaság, a Független Államok Közösségének tagja. 3,4 milliós lakosságának 78 százaléka moldován – ők lényegében románok, ám a legutóbbi népszámláláskor alig több mint 70 ezren vallották magukat románnak. Nyugaton Romániával határos, keleten pedig – nos, itt már nem teljesen világos. A térkép szerint három oldaláról Ukrajna öleli körbe az országot. Csakhogy Moldova és Ukrajna közé beékelődött Transznisztria. Amely egyébként úgy működik, mintha Oroszország része lenne, orosz támogatással.

Gazdaságát tekintve Moldova a mosoda és a kút érdekes egyvelege. Nemzetközi civil szervezetek szerint 2010 és 2014 között orosz bűnszövetkezetek és politikusok mintegy 20 milliárd dollárt mostak itt tisztára. Miközben az ország bruttó hazai terméke (GDP) 8 milliárd dollár. Hogy a GDP-vel mi történik, az megint érdekes kérdés – tavaly hatalmas botrány lett abból, hogy kiderült: két nap alatt egymilliárd dollárnyi pénzt tüntettek el a moldáv bankrendszerből. Hogy bűnözők voltak a tettesek, avagy politikusok, mindegy: Moldovában gyakran nincs különbség a kettő között.

Világos lett tehát a Nyugat számára: ez az ország működésképtelen, és önmagában az EU-ba integrálhatatlan. De ha egyesülne Romániával (ezt ott a lakosság 63 százaléka, Moldovában 21 százaléka támogatja), azonmód EU- és NATO-taggá válna. Igaz, hogy Romániának is van ezernyi baja, de a Nyugat egy lépéssel közelebb kerülne Oroszország határához, s ezért talán jobban megnyitná a pénzes csapot.

A romániai Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány tervezete szerint a két ország egyesítésének 2018-ig meg kellene történnie. Transznisztria területéről áttelepítenének az ország más részeibe mintegy 100 ezer személyt – szerepel a dokumentumban.

Meg ez is: a moldovai kisebbségeket úgy integrálnák a román társadalomba, ahogyan azt az erdélyi magyarokkal tették…

Lássuk, ki nem akarja az egyesülést. A moldovánok négyötöde, a moldovai kisebbségek, az ottani politikai elit, a szervezett bűnözés. Továbbá Transznisztria, amely az egyesülés megindítása esetén valószínűleg újabb területi igényekkel állna elő. És nem csendesen, hanem úgy, ahogy Donyeckben és Luganszkban. Nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország nem akarja a kerítése mellett látni a Nyugatot – sem rakétákkal, sem virágokkal. Semmiképp.