Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
NÉHÁNY FÉNYES PONT: egyelőre ennyit látunk a tőlünk 4,3 fényévnyire lévő csillagrendszerből, az Alpha Centauriból. Ám ha a tudósok – és a tudományra sokat áldozó milliárdosok – tervei beválnak, fél évszázad múlva akár közelebbi képeket is láthatunk róluk. És ki tudja? Egyszer talán űrutazó utódaink fedezik fel azokat.
Kép: A lone man looks up at thousands of stars in the Milky Way - in a self-portrait with a difference. Photographer Michael Goh visited a variety of salt lakes where he set up his camera to capture the night sky, with each photo taking up to 30 minutes to take. The 45-year-old, who also works in finance, was able to capture himself in the panoramic photos using a handheld wireless remote. The salt lakes, in The Pinnacles, in Nambung National Park, Western Australia, create a mirror-like effect with the stars and mountains reflected perfectly in the still water. SEE OUR COPY FOR DETAILS. Please byline: Michael Goh/Solent News © Michael Goh/Solent News & Photo Agency UK +44 (0) 2380 458800, Image: 280912488, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Solent News, Fotó: Profimedia
Harmincezer év. Ennyi időbe telne, hogy a mai technológiával eljussunk a következő csillagrendszerig. Ám Stephen Hawking elméleti fizikus és az orosz milliárdos Jurij Milner szerint kicsit felgyorsíthatjuk a folyamatot. Ők egy új, egyelőre még nem kifejlesztett technológiával nagyjából okostelefon nagyságú nanorobotokat küldenének az űrbe, melyek már húsz év alatt eljutnának az Alpha Centaurihoz. Ott képeket készítenének, azokat pedig visszaküldenék a Földre. Ez szintén beletelne pár évbe. Hogyan lehetnének ilyen gyorsak, amikor a Plútóhoz eljutnunk is évtizedekbe került? Nos, Hawkingék elméletének alapja, hogy fénnyel hajtanák az „űrhajókat”. A fény ez esetben azonban nem a Napét jelenti. A robotokat rakétákkal lőnék fel az űrbe, amiket előzőleg rendkívül vékony „vitorlákkal” szerelnének fel.
A vitorlákat lézerekkel gyorsítanák fel: a Földről küldött lézernyalábok úgy két perc alatt egymillió kilométerre repítenék az apró, kamerákkal, kommunikációs eszközökkel felszerelt robotokat. A fejlesztésekhez legalább húsz év kellene (no meg a meglévők mellé sok-sok milliárd dollár), s ha ehhez hozzászámoljuk az utazás körülbelül szintén húsz és az információ visszautazásának négy évét, csaknem két emberöltő kell ahhoz, hogy bármit is megtudjunk távoli csillagrendszer-szomszédunkról.
Milner és Hawking az ötlet bejelentésekor megelőzték pesszimista kritikusaikat: tizennyolc buktatót soroltak fel, melyeket a szakembereknek meg kell még oldaniuk ahhoz, hogy a robotok világűr körüli útjukra indulhassanak. Nem tudják például, hogyan fognak lelassulni, ha elérték a céljukat. A gyorsító lézerek technológiája sem áll még készen. Régóta kísérletezgetnek ugyanis nagy erejű lézerekkel, de még egyik sem képes akkora erőkifejtésre, amekkorára ez esetben szükség lenne.
És persze amiből sosem elég: a pénz.
A költségek már most hatalmasak, és valószínű, ahogyan a tudósok haladnak a megvalósítás felé, tovább nőnek majd. Tehát: adakozó kedvű milliárdosok, ne tétlenkedjenek!
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu