Egyházashetyén született 1776-ban, május 7-én a magyar líra kiemelkedő alakja, Berzsenyi Dániel költő, akadémikus, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak klasszikus verselésének mestere.
Sopronban tanult, házasságkötése után Sömjénben lakott, majd 1803-tól haláláig (1836) niklai birtokán élt. Elégiái, ódái, bölcselkedő episztolái hűen tükrözik érzelmesen aggódó, némileg kiábrándult világszemléletét.
A „Forr a világ bús tengere, ó magyar!” kezdetű, „A magyarokhoz II.” című, himnikus óda utolsó versszakának első két sora örökbecsű szállóigévé vált: „Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”