Egy borzalmas ügy nyomai - Hová tűnt Händler csecsemője? - Egyszervolt

A JÓRAVALÓNAK TŰNŐ iparosmester 1914-ben önként indult el a világháborúba. Két évig senki hírt sem hallott felőle. Aztán a műhelye végében lévő kamrában leólmozott hordókat találtak. Amikor sorra kinyitották mindet…

Ország-világBudai Horváth József2016. 05. 09. hétfő2016. 05. 09.
Egy borzalmas ügy nyomai - Hová tűnt Händler csecsemője? - Egyszervolt

Az 1877-ben Izsákon született Kiss Béla bádogos 1905-ben az élettársával (és egy elcsapott patikussegéddel) a Józsefvárosból az akkor önálló településnek számító Cinkotára költözött, a Kossuth utca 40-be (az egykori lakóépület helyén ma élelmiszerbolt üzemel). A házban nyitott műhelyben egymásnak adták a kilincset a megrendelők. A megbízható, kellemes modorú, jóképű iparos remek partinak számított, szívesen múlatta az időt szemrevaló nők társaságában, akik néhány alkalomnál többször nemigen fordultak meg az éjszakára gondosan leeresztett redőnyök mögé rejtőző házban. A hölgyeket sosem látta senki visszaindulni Pest felé.

Kiss alapos emberként készült a közelgő háborúra: az ínségesebb időkre gondolva fémhordókban látszólag benzin tartalékolásába kezdett. Aztán a bádogos 1914. augusztus végén gondosan lezárta, házvezetőnőjére bízta otthonát és műhelyét, s önkéntesként bevonult a hadseregbe. Cinkotán többé senki nem hallott róla semmit. A később kiadott hivatalos katonai jelentésben az állt, hogy rövidesen hadifogságba esett, és 1915. február 5-én a szerbiai Valjevo kórházában tífuszban elhunyt.

Bombaként robbant a Népszava 1916. május 10-i számában megjelent bűnügyi tudósítás: „Tóth Kálmán budapesti államrendőrségi ellenőr, aki Cinkotán lakik és onnan jár be naponként a Mosonyi utcai laktanyába, kedden éjszaka megjelent a főkapitányság központi ügyeletén és a következőket jelentette. A cinkotai Kossuth Lajos utca 40. számú ház tulajdonosa, Kresinszky Márton pesti lakos kedden délután kiment Cinkotára, hogy a háza tatarozása ügyében megbeszélést folytasson a lakóival. Először Takács Béla gyógyszerészhez, régi ismerőséhez ment be, és tanácsot kért tőle, hogy honnan vegyen anyagot a javítási munkához? A gyógyszerész említette, hogy a házban lakott egy Kiss Béla nevű bádogos, aki még 1914-ben, a mozgósításkor hadba vonult. A bádogos műhelye mellett kamra van, ahol egyszer nagyobb mennyiségű nádat látott. Ezt jól lehetne használni a vakoláshoz. A háziúr azt mondta, rendben van, ha jó a nád, azt fogja használni. Bementek tehát a bádogos árván maradt műhelyébe, és kinyitották a kamra ajtaját. Nádat nem láttak odabent, ellenben hét darab, egymásra gördített és koporsóhoz hasonló, beólmozott bádogládát találtak. A háziúr és a gyógyszerész most már kíváncsi volt, mi lehet a bádogkoporsókban. Baltát hozattak és a legfelső hordónak kifeszítették a tetejét. Rettenetes látvány tárult eléjük.”

A sorra felnyitott hordókban hét, magzati pózban elhelyezett női holttestre leltek. A házkutatás során a lakás egyik szobájában Kiss különböző nőktől kapott leveleit, egy albumban pedig jó néhány hölgy fényképét vették leltárba. A bádogos titkos könyvtárában gyilkosságokról írt ponyvaregények sorakoztak. Kiderült, hogy a „Piros szegfű, fehér szegfű” jeligét használó, „Özvegyember tartós kapcsolatot keres” kezdetű házassági hirdetéseket Hoffmann álnéven feladó Kiss Béla a naiv, vidéki, szegénysorból származó, magányos cselédlányokra utazott. A házasságban bizakodó hölgyek könnyen lépre mentek, így aztán a bádogos több száz reménykedő jelentkezőből válogathatott, 71 nővel lépett kapcsolatba. Gyanútlan áldozataitól először is ilyen-olyan ürüggyel kicsalta kevéske pénzüket, sokszor együtt mulatták el a hozományt. Aztán, amikor megunta a nőket, Cinkotára csábította és megfojtotta őket, holttestüket a hordókba rejtette. A lányok hozzátartozói messze laktak vagy már nem éltek, így nem is kerestették a családtagjukat. Aztán a nyomozás során 60 eltűnt nő rokona vélte, hogy az ő hozzátartozójuk is Kiss áldozata lett. Ezért tartja magát a vélekedés, hogy a bádogos akár 24 vagy több nőt is meggyilkolhatott.

A szerbiai Veljovo városának temetőjében a nyomozók rátaláltak egy Kiss Béla maradványait őrző sírra, de azt nem tudni, hogy a cinkotai gonosztevőt földelték-e el benne. Ezért aztán nem véletlenül támadt az a vélekedés, hogy Kiss egyik katonatársával elcserélte az iratait, tehát személyazonosságot váltott és igyekezett eltűnni a világ szeme elől. Ez csak részben sikerült: a szálak Győrbe, Budapestre, a francia idegenlégióba és New Yorkba vezettek. A Kis Újság beszámolt arról, hogy egy Vörös nevű őrmester állítása szerint a bádogos Subasits Lajos néven a győri vagongyárban három hétig vele dolgozott. Állítását bizonyos Csillagné akként erősítette meg, hogy Subasits ugyanennyi ideig lakott nála Győrben, miközben a Pesten élő feleségével levelezett. Kiss egyik áldozatának barátja pedig 1919- ben a budapesti Margit hídon látta a gyilkost. A húszas évek elején az egyik ismerőse váltig állította, hogy együtt mulattak Győrben. 1924-ben többen is a francia idegenlégió egyik kegyetlen kiképző őrmesterét vélték felismerni benne – a magyar rendőrség meg is küldte a nyomozati anyagot a francia kollégáknak –, de ez a nyom sem vezetett eredményre. Egy másik légiós arról számolt be, hogy Hoffmann nevű társa nőkön elkövetett gyilkosságaival dicsekedett. Innen állítólag Amerikába vezetett az útja: egy New York-i detektív 1932-ben, egyik hazánkfia pedig 1934-ben az utcán gondolta megtalálni, de a sorozatgyilkost a tömegben mindketten szem elől tévesztették. Mások szerint 1936-ban a Hatodik sugárút egyik bérházában dolgozott házmesterként. Akárhogy is: Kiss Béla kegyetlen gyilkosságsorozata és a büntetés előli állítólagos megmenekülése mindmáig a magyar kriminalisztika legnagyobb horderejű esetei közé tartozik.

 

ÉLETÜKKEL FIZETTEK, NEM CSAK KORONÁVAL
VARGA KATALIN: egy cinkotai vendéglősnél szolgált, Kiss rövid udvarlás után
házasságot ígért neki. 1912-ben elindult Pestre, többé sosem látták.
PESADIK JÚLIA: Kiss élettársa volt, 1900–1906 között – az első években Budapesten,
a Rottenbiller utcában – éltek együtt, két lányuk is született.
TÓTH MÁRIA: a 26 év körüli, kapolcsi szakácsnőt Kiss azért fojtotta meg, hogy
ellophassa az ékszereit.
ISMERETLEN NŐ: egy idős asszony a szoknyája alapján a lányát, Fekete Esztert
ismerte fel benne, de ezt a hivatalos iratok nem említik.
TÓTH MARGIT: 37 éves kávémérés-tulajdonos, Kiss házassági ígérettel 900
koronát csalt ki tőle, majd megölte. Eltűnése után a nő anyja egyből a bádogost
gyanúsította meg, feljelentést is tett ellene, ám a rendőrök nem
fogtak nyomozásba.
KUKÁN KATALIN: Kiss 1600 koronát vett el tőle, a 27 éves lányt keresőknek
azt hazudta, hogy terhes lett, ezért visszautazott szülni a falujába.
HÄNDLER MÁRIA: a 16 éves szakácsnőt Kiss egy halva született csecsemővel
együtt rejtette el a hordóban.

 

Helytörténeti emlékezet
Benedek Ágnes és Réz György a Széchényi Könyvtárban és a Bűnügyi Múzeumban végzett kutatómunkát, 1916-os újságcikkek segítségével írták meg Kiss Béla szörnyű bűntetteit a cinkotai Kertvárosi Helytörténeti Füzetekben. A kiadványsorozat szerkesztője, Benedek Ágnes minden évben várostúrán mutatja be az érdeklődőknek – korabeli szóhasználattal – „a borzalmak tanyáját”, azaz a sorozatgyilkos budapesti, XVI. kerületi volt lakóhelyét.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek