Fókuszban: Egyetemi város születik

HOGYAN LEHET MANAPSÁG egyetemet szervezni? Honnan kerül pénz, oktató, diák? Ezek a kérdések is eszünkbe jutottak a hír hallatán, miszerint július 1-jétől egyetemi várossá válik Kecskemét. A 15 milliárdos felsőoktatási projekt a Magyar Nemzeti Bank alapítványai jóvoltából valósul meg.

Ország-világBorzák Tibor2016. 05. 02. hétfő2016. 05. 02.

Kép: Kecskemét, 2016. április 25. Kecskeméti Egyetem. Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány. Fotó: Ujvári Sándor

Fókuszban: Egyetemi város születik
Kecskemét, 2016. április 25. Kecskeméti Egyetem. Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány. Fotó: Ujvári Sándor

Történelmi léptékű nagyberuházása révén Kecskemét hamarosan egyetemi várossá válik. A jelenlegi főiskola bázisára épülve közgazdasági kutató-fejlesztő és oktatási központot hoznak létre. Hogy kinek jutott eszébe mindez, azt csak találgatni lehetne, de mivel a Magyar Nemzeti Bank alapítványai állnak a háttérben, ez a tény közelebb visz a válaszhoz. Azt is tudni lehet: idén szeptembertől elindítják a gazdálkodási és menedzsment alapszakot, jövő őszre pedig felépül a gazdaságtudományi karnak helyet adó új campus is.

Első lépésként a felsőoktatás átszervezésének égisze alatt összevonták a Kecskeméti Főiskolát a Szolnoki Főiskolával. Eddig a hírös városban műszaki, informatikai, agrár- és pedagógusképzés zajlott, a Tisza-parti településen pedig agrár-, műszaki, közgazdasági és üzleti ismereteket szerezhettek a diákok. Most a kettőből egy intézmény lesz, a képzések helyszínei nem változnak, legfeljebb az oktatók ingáznak majd a két város között.

Egy országgyűlési határozattal megkapták az „alkalmazott tudományok egyeteme” címet, majd nevet is adtak nekik. 2016. július 1-jétől Pallas Athéné Egyetemnek kellene hívni az intézményt, csakhogy ezen keresztség ellen hevesen tiltakoznak a kecskemétiek, beleértve a városvezetést és a főiskola szenátusát is. Még online aláírásgyűjtést is indítottak a Kecskeméti Egyetem elnevezés mellett.

Pallas Athéné választása azért sem szerencsés, mert a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is a görög istennő nevét viselik. Ezek egyikét, a 31,9 milliárdos vagyonnal rendelkező Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványt (PADMA) éppenséggel a Bács-Kiskun megyei, illetve kecskeméti közgazdasági szakemberképzés támogatására hozták létre. Nemrég pedig azt is kimondta az Alkotmánybíróság: az MNB alapítványai által kezelt pénzt közpénznek kell tekinteni. Nézzük meg, mi a jegybank szerepe az egyetem szervezésében és működtetésében.

– Kecskeméten az országban elsőként indult el a duális képzés a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt – kezdi válaszát Szemereyné Pataki Klaudia, a hírös város polgármestere. – Ehhez a modellhez a gazdasági szereplők mellett csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank is, és a tárgyalások eredményeként megszületett a döntésük, hogy megvásárolják az Izsáki úti kórház értékes ingatlanát, amely a főiskola GAMF Karának közelsége miatt is ideális helyszín lehet a felsőoktatás fejlesztéséhez. Merőben új távlatokban tudunk így gondolkodni. Sziklaszilárd alapokra helyezhetjük azt a képzést, amely által helyben biztosítjuk a szakembereket a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően. Ha van megfelelő szakember-utánpótlás, akkor tovább erősödik a befektetési kedv.

Az MNB egyetemfejlesztési elképzeléseiről tudjuk: a rendelkezésére álló eszközökkel – 250 milliárd forinttal – segíteni kívánja a magyarországi közgazdasági oktatást, az új irányzatok elterjedését, a tudományos műhelyek munkáját, a pénzügyi műveltség szélesítését.

Kecskeméten a közgazdasági, Marosvásárhelyen pénzügyi kar, Budapesten doktori iskola létrehozása a céljuk. A jegybank elnöke a kecskeméti campus alapkőletételén ezt mondta: „Kell egy nemzetstratégiai központ, ami egyben gyakorlatias, egyben az új közgazdasági gondolkodás központja, ahol a nemzeti hagyomány és a modern gondolkodás találkozik.” Matolcsy György különben az unortodox (nem hagyományos) közgazdászképzés híve, nem támogatja a régi, meghaladott, neoliberális közgazdasági iskolát. Ezt egyébként erős kritikával illeti a szakma.

Arról pillanatnyilag nem tudni, hogy milyen tankönyvből kell majd tanulniuk a diákoknak, és kiket igazolnak az oktatók sorába.

A hallgatói létszámtól függően alakul-fejlődik a szaktanárok köre, és folyamatosan nyeri el végső formáját a tanszék, majd a gazdaságtudományi kar. Az egyeztetések és viták valószínűleg július 1-jétől sem zárulnak le.

– Lássunk tisztán: szeptemberben megkezdik tanulmányaikat a most induló gazdálkodási és menedzsment alapszakra felvett diákok, mintegy hatvanan, akik az új campus felépüléséig a GAMF Karon kapnak helyet – szögezi le dr. Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora. – Később bővülnek a lehetőségek további közgazdasági, üzleti, illetve gazdálkodástudományi szakkal. A gazdaságtudományi karon 25–30 oktató dolgozik majd, a felvehető diákok száma pedig 1500 lehet. Óriási dolognak tartom, hogy idáig eljutottunk. Nem egyszerű új szakot indítani, új képzést felépíteni! Az egyetemmé válás olyan megoldandó feladatok elé állítja az illetékeseket, amelyekkel eddig nem találkoztak. Mivel a kecskeméti és a szolnoki intézmény jelenleg különböző módon működik, ezért állandó napirenden vannak az egyeztetések.

A „Matolcsy-egyetem” új karán – és a hamarosan beinduló első szakon – zajló képzést a PADMA támogatja. Éves keretből kérelmezik az oktatók részbeni vagy teljes bérének finanszírozását, illetve a hallgatók ösztöndíjait.

– Az alapítvány oktatási célra csak a rendelkezésre bocsátott tőkének a hozamát használja fel – jegyzi meg Varga László volt országgyűlési képviselő, egykori református püspökhelyettes, a PADMA kuratóriumának elnöke. – A felsőoktatási beruházás mellett 2015 őszétől jelentős ösztöndíj- és pályázati lehetőségeket hirdettünk a Bács-Kiskun megyében tanuló középiskolások, főiskolai hallgatók, tudományos kutatómunkát végzők számára.

Tavaly október végén letették a campus alapkövét. A 15 milliárd forintos beruházást a MNB alapítványai által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. (KEDO Zrt.) vezényli, melynek vezérigazgatója Szemerey Szabolcs. Az Izsáki úti kórház elköltöztetése után minden épületet lebontottak. A 30 ezer négyzetméteres ingatlanon oktatási bázist, igazgatási központot alakítanak ki, lesz könyvtár, kollégium, valamint kulturális központ. Az új campus gyalogos-felüljáróval kapcsolódik majd az út túloldalán lévő jelenlegi műszaki karhoz, illetve a jövőbeni fejlesztésként a Rudolflaktanyában kialakított családi, sport- és rekreációs központhoz. Elég rövid a határidő, hiszen az átadást 2017 szeptemberére tervezik. Ha felépül a modern felsőoktatási negyed, általa valóságos egyetemi várossá válik Kecskemét. Ez viszont további feladatok elé állítja az intézményt és a települést is...

 

ROKONI SZÁLAK
Kulcsszerepe van a kecskeméti egyetemi fejlesztésben Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének, aki rokonsága révén is kötődik a városhoz. Ez most is tetten érhető, hiszen a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. (KEDO Zrt.) vezérigazgatója éppen egyik rokona, Szemerey Szabolcs lett, aki történetesen a polgármester asszony férje. Szemereyné Pataki Klaudia ezt nem tartja összeférhetetlenségnek, sőt kérdésünkre beismerte, hogy városvezetőként felhasználja a kapcsolatait a település érdekében. Hozzátette: mérnök végzettségű férje nagyapja, Szemerey Andor volt a Kecskeméti Főiskola GAMF Karának egyik alapító tanára, aki 1963-ban többedmagával küzdött azért, hogy itt indulhasson el a gépipari technikumi képzés. „A férjem több mint hat éve a Kecskeméti Főiskola oktatója, 2011-től részt vesz a főiskola duális képzésének elindításában, valamint a vállalatokkal és intézményekkel történő kapcsolattartásban. Nem érzem, hogy a Matolcsy Györggyel való ismeretség olyan sokat lendített volna a karrierünkön, jómagam is végigjártam a ranglétrát. Arról nem beszélve, hogy ez egy igen távoli rokonság” – nyilatkozta lapunknak a polgármester.

Ezek is érdekelhetnek