Ízfokozó vagy idegméreg?

Az adalékanyagokat, így a nátrium-glutamátot is – mely nem más, mint a glutaminsav sója – szándékosan adják az ételhez, mert felerősít más ízeket. A glutaminsav számos élelmiszerben megtalálható, főleg a magas fehérjetartalmúakban, így a tejtermékekben, halakban, zöldségekben, de előfordul az ízesítésre használt gombában és paradicsomban is.

A glutaminsavat a szervezetünk is előállítja, van belőle például az anyatejben is, ezért sem lehet idegméreg – tájékoztat a TÉT (Táplálkozás-Életmód-Testmozgás) Platform szakmai vezetője, Antal Emese dietetikus. A nátrium-glutamátot gyakran használja az élelmiszeripar, így a leveskockákba, készételekbe, chipsekbe, fűszerkeverékekbe is jut belőle. Az ázsiai konyhában szinte a só helyett alkalmazzák, ezért is nevezik kínaiétel-szindrómának az egyeseknél jelentkező – mellkasi szorítással, verejtékezéssel, tarkó- és hátfájással járó – allergiaszerű tüneteket. Kiderült, hogy e panaszok inkább a magas sótartalommal, a mogyoró és a rákok fogyasztásával függnek össze.

A legfrissebb ausztrál kutatások szerint a nátrium-glutamát mérsékelt mennyiségű bevitele nem okoz egészségügyi problémát. Ez a legtöbbet vizsgált adalékanyag, de káros hatásait nem sikerül kimutatni – állítják a szakértők.

Jó tudni azonban, hogy az arra érzékenyeknél az élelmiszer-adalékok – például a tartósítószerek – is okozhatnak allergiát, és az ízfokozó nátrium-glutamát is kiválthat allergiás reakciót – figyelmeztet a Budai Allergiaközpont orvosa.