Jogi esetek: Elcsúszott telekhatár

Az a testvér, akinek így a telke 15 négyzetméterrel kisebb lett, először kiigazítási eljárást indított a földhivatalban. Csakhogy a másik testvér most már úgy emlékezett, hogy a határ mindig is a házfal vonalában volt. A földhivatal kimondta, hogy bár a térkép a hibahatáron túl eltér a hatvanas években megosztással létrejött állapottól, ezt saját hatáskörben nem tudja kiigazítani, mert a tényleges birtokviszonyokat érinti. Vagyis, vagy megegyeznek a tisztelt testvérek, meddig kié a telek, vagy mehetnek a bíróságra.

Mentek is, és az első tanulság a dátumokban rejlik: 2005-ben kezdődött az eljárás a földhivatali kiigazítási kérelemmel, és 2015-ben zárult a végleges bírósági ítélettel. Mivel a viszony több mint harminc évig családias volt, mindenki szabadon járkált át a telekhatáron, utólag szakértők hada próbálta tisztába tenni, hogy a tujasor helyzete vagy az eltérő színű kerítésfestés alapján húzzák meg a vonalat a térképen. Végül a szakértők arra jutottak, hogy a határ nem a ház falával egy vonalban, hanem egy-másfél méterrel arrébb húzódott. Ekkor az a testvér, akinek így a telke kisebb lett volna, azzal kezdett érvelni, hogy mivel ő ezt a sávot eddig a sajátjaként használta, méghozzá itt állt be az autójával a garázsba, ezért mostanra elbirtokolta e sávot.

A bíróság azonban rámutatott, hogy a testvérek kölcsönösen szívességi használatot engedtek egymásnak a saját telkükön, márpedig az elbirtoklás feltétele a sajátként való birtoklás. Amit viszont azért használunk, mert a gazdája megengedi, azt nem sajátként használjuk. Így aztán a telekhatárt a bíróság az eredeti megosztásnak megfelelően a ház falától egy-másfél méteres távolságban húzta meg.