Jogi esetek: Háromszor is eladták

Ezt azért mondhatjuk ilyen biztosan, mert az eladó pert indított a szerződés érvénytelenítéséért, amelyben az lett az ítélet, hogy a szerződés a feltűnő értékaránytalanság miatt valóban érvénytelen, a hibája azonban kiküszöbölhető azzal, ha a vevő fizet további kétmillió forintot az eladónak. Valószínűleg azért döntött így a bíróság, mert eddigre már ez az első vevő eladta a telket, és a második vevő ugyanígy tett, vagyis az ingatlan tulajdonosa már egy harmadik vevő volt.

Annak a pernek, melyről itt szólunk, a felperese ez a harmadik vevő, aki azt sérelmezte, hogy a telek még mindig a legelső eladó birtokában van. Ugyanis az átejtett eladó egész végig birtokában tartotta az ingatlant, miközben az ingatlan-nyilvántartás szerint az háromszor cserélt gazdát. A harmadik vevő kérte a bíróságot, hogy kötelezze az eladót az ingatlan birtokba adására. Az eladó viszont ezt azért tagadta meg, mert az első vevő nem fizette ki azt a kétmillió forint vételárhátralékot, aminek a megfizetésére az első perben kötelezte a bíróság.

A felperes arra alapozta a keresetét, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint övé az ingatlan, márpedig akkor illene, hogy birtokba is vehesse. Az eladó és az első vevő közötti elszámolási vitához semmi köze, ő nem tartozik az alperesnek semmivel, ezért annak semmilyen jogcíme nincs a birtoklásra.

Az eladó viszont úgy érvelt, hogy a tulajdonszerzésnek feltétele a birtokba adás is, és mivel ő soha nem adta birtokba az ingatlant, így az első vevő valójában nem szerzett tulajdont. És mivel senki több jogot nem ruházhat át, mint amennyivel ő maga rendelkezik, ezért ha az első vevő nem szerzett tulajdont, akkor nem szerzett a második és a harmadik sem.

A bíróság végül az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosnak adott igazat az eladóval szemben. A döntést azzal indokolták, hogy az előző ítélet alapján az első vevő igenis tulajdonos lett, miközben keletkezett egy kétmillió forintos fizetési kötelezettsége – ez kötelmi igény, amit végrehajtási eljárás keretében érvényesíthet az eladó. Viszont a tulajdonjog továbbszállt a felperesre, és őt mint tulajdonost megilleti a birtoklás joga.

Az egykori eladónak viszont nincs semmilyen jogcíme a birtoklásra, hiszen a terület már nem az övé.