Ki állítja meg a tolvajokat?

ÁGAZATOKAT, munkahelyeket kellett felszámolni Borsod-Abaúj-Zemplén megye abaúji térségében, az Európai Unió nyolcadik legszegényebb régiójában a mezei tolvajok miatt. Lopják a mezőgazdasági terményeket, télen pedig a gyümölcsösöket dézsmálják, ahonnan a tűzifát szerzik be maguknak. Több település határában már a fegyveres biztonsági őrök sem vállalják a magántulajdon védelmét.

Ország-világKovács István2016. 05. 26. csütörtök2016. 05. 26.

Kép: Sivák János, Gönc polgármestere a Gönc melletti barackosában. Az elmúlt időben sok facsemetét loptak el tőle. 2016.04.19. Fotó: Kaszás Tamás, Fotó: Kaszás Tamás

Ki állítja meg a tolvajokat?
Sivák János, Gönc polgármestere a Gönc melletti barackosában. Az elmúlt időben sok facsemetét loptak el tőle. 2016.04.19. Fotó: Kaszás Tamás
Fotó: Kaszás Tamás

– Encs térségében miénk volt Európa legnagyobb, 67 hektáros szeder- és málnaültetvénye, de felszámoltuk a tolvajok miatt. Ellopták a kifeszített huzalokat, aztán az oszlopokat is, így az egész tönkrement. Cégünk, az Agrárcenter Kft. mintegy húsz évvel ezelőtt még 880 embernek adott munkát, mely létszám a bűnözői csoportok „munkájának” köszönhetően mára 270 főre apadt – mondta a közelmúltban nyugdíjba vonult ügyvezető, Pataki László.

A magas állami elismerésekben részesült cégtulajdonos számos rémtörténettel szolgált. Egyetlen télen kivágták és tüzelőnek elhordták 25 hektáros kajszibarack-ültetvényének termő faállományát, és a 3,8 hektáros szikkasztó nyárfaerdőt is letarolták. Itt fordult elő, hogy a felfogadott fegyveres őrök három nap után elé álltak és kifejtették, hogy a végzett munkájukat tekintse ingyenesnek, de tovább nem dolgoznak azon a területen.

Kiderült, hogy feladatellátásuk közben 40-50 fős csoportok motoros fűrészekkel és baltákkal támadtak rájuk. Miután éveken át a kukoricaföldeken alig maradt betakarítani való, 15 évig nem vetették el a fémzárolt magokat. Amióta mások is vetnek, azóta nem csak az ő területüket dézsmálhatják az arra szerveződött, jól behatárolható csoportok. Pataki László tragédiaként éli meg, hogy a dolgozni akaró embereknek bő két évtizede nincs lehetősége magántulajdonuk védelmére.

Gönc térségében ebben az időszakban főként a kajszibarack-csemetéket lopják – miközben az uniós és tájvédelmi oltalom alatt álló ültetvényeken egyébként is évente pótolni kell néhány száz darabot, mert az öreg fák kipusztulnak. A Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet másfél hektár saját barackossal rendelkezik, ami mellett további gyümölcsösöket bérelnek. Pecsenye Barna igazgatósági elnök azt mondja, évente több száz csemetéjüket lopják el úgy, hogy nem sikerül az elkövetők nyomára bukkanni. Az idén új stratégiát alkalmaztak a megfigyelésre: úgynevezett vadkamerákat szereltek fel a területre. Sikerült is felvenni, amint egy tolvaj barackfacsemetékkel sétál el az egyik gyümölcsösből. A felvételen jól felismerhető D. Barna, aki a hóna alatt kilenc kis fával távozik – a rendőrség a bizonyító erejű videó alapján hallgatta ki. A dörzsölt tolvaj azonban csak a rábizonyított lopást ismerte el, pedig az ominózus területről legalább 160 csemete hiányzott. Ezek darabja 1200-1300 forintba került, amihez még hozzájön az ültetés előkészületeinek költsége. A gödröket ősszel ássák ki, hogy télen meglazuljon a talaj, majd gondosan alátrágyáznak és locsolják az elültetett alanyokat. A beruházás azonban a bűnözők miatt nem térülhet meg.

A környéken sok vevő akad a lopott, feketén 300–500 forintért árusított csemetékre. A napokban egy gyanús piros mikrobusz utánfutóval járt Gönc határában, ám a rendszámát a gyenge felvétel miatt nem tudták leolvasni. Gönc polgármestere elismerte, hogy sok a gondjuk a városban a bűnöző életmódot folytató családokkal.

Sivák János nem érti: hogyan lehetett szabadlábon a vadkamerával lebuktatott D. Barna, amikor ellene 17 betörés miatt folyik nyomozás, amiket el is ismert? Valahol tehát ütközik az adófizetők rend iránti igénye az igazságszolgáltatás tevékenységével.

Egyébként a polgármester is szembesült a csemetelopásokkal: gyümölcsöséből 28 darab idén elültetett kajszibarackalany lett a tolvajok zsákmánya. Elővigyázatosan járt el, mert a fákat lefújta festékkel, hogy később felismerje, ám a bűnözők ezt a jelölést más színű festékkel át szokták kenni. Novajidrányon a Novaj-Kisliget Mg. Kft. az évek során alapjaiban megváltoztatta termékszerkezetét.

A sorozatos lopások ellenére két éve még ültettek burgonyát 15 hektáron, de akkorra már feladták a sárgarépa, zöldség, karfiol és egyéb értékes zöldségfélék termesztését. Ennek okaként Vadász István ügyvezető megemlíti a piac átrendeződését, de súlyosan érintették őket vagyonvédelmi okok is. Hiába alkalmaztak négy biztonsági őrt, akik becsületesen végezték a munkájukat, a többségében szociálisan hátrányos helyzetű, lopásra szakosodott személyeket nem sikerült visszaszorítani. Utólag belátják, nem léptek fel kellő szigorral, mert nem tették meg a rendőrségi feljelentéseket, és csak a lopott holmit vették vissza a termőföldi tolvajtól. Most már nem kell biztonsági őr a földekre, mert a 720 hektárjukon csak kalászos növényeket termesztenek – a cég létszáma pedig az említett okok miatt 150 főről 15 főre csökkent. Az egykori országgyűlési képviselő úgy véli, a Hernád völgye jó minőségű szántóföldjein egyszerűen nem érdemes értékes zöldségféléket, de még burgonyát vagy kukoricát sem termeszteni, holott azok munkaigényesek, és ezért munkahelyeket jelentenének.

– Én Öcsi vagyok, aki azt szereti, ha az emberek értenek a szép szóból – összegezte véleményét Fony község polgármestere, megemlítve becenevét.

Ivancsó János Sándor szerint mindenkivel olyan hangnemet kell megütni, amiből ért, mert ez az alapja az egymás mellett élésnek. Családi gazdálkodásában 24 hektár barackos mellett 130 hektár termőföldet művelnek, és a tolvajok miatt még nem adott fel növényi kultúrákat. Három éve 325 barackcsemetéjét lopták el, az idén beültetett kétezer viszont ez idáig a helyén maradt. Azt is elárulja, hogy volt már közelharca a tolvajokkal, akik azóta tisztelik. Nem szeret a rendőrségre járni, mert véleménye szerint a feljelentett tolvaj ellen nincsenek szankciók, ami még gátlástalanabbá teszi őket. Ivancsó véleményét erősíti Vilmány roma polgármestere is. Batyi Béla kihasználja a Start közmunkaprogram lehetőségeit, és igyekszik önellátóvá tenni a falut. Mint mondja, mindehhez egyre kevesebb dolgozni akaró embert talál, holott nagyon sok helybelinek nincs munkája.

Úgy látja, a felnövekvő generációk egyre kezelhetetlenebbek, iskolázatlanabbak, és súlyos morális válságot tapasztal környezetében. Községükben is előfordulnak lopások, ezért az idén már nem vetnek burgonyát, mert volt, hogy a termést az őrségbe állítottak dézsmálták. Ezért inkább kalászosokat termelnek, s annak az árából vásárolnak és osztanak majd krumplit a rászoruló családoknak.

Ezek is érdekelhetnek