Légből kapott kockázat - Naponta 12 ezerszer veszünk levegőt, de milyet?

NAPONTA körülbelül tizenkétezerszer veszünk levegőt, ami a testünkben száz négyzetméternyi légzőfelületen áramlik át. A legkevésbé sem mindegy hát, hogy milyen a minősége. Ijesztő kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet a minap a Forbes magazin: hazánkban a lakosság arányait tekintve majdnem annyian halnak meg a szennyezett levegő okozta betegségek miatt, mint a szmogriadóiról hírhedt Kínában.

Ország-világHabik Erzsébet2016. 05. 24. kedd2016. 05. 24.

Kép: Budapest, 2011. november 16. Füst miatt lecsökkent látótávolságban haladó autók a pesti alsó rakparton, ahol ismeretlenek által meggyújtott égő műanyag füstje teríti be az utat a szmogriadó idején. Életbe lép a levegőszennyezettség miatt a szmogriadó riasztási fokozata és 2011. november 17-én reggel hat órától érvényesek a forgalomkorlátozó intézkedések. A tájékoztatási fokozatban már elrendelt avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmának fenntartása mellett 2011. november 17-én reggel 6 órától nem közlekedhetnek a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek Budapest közigazgatási területén. MTI Fotó: Beliczay László, Fotó: Beliczay László

Légből kapott kockázat - Naponta 12 ezerszer veszünk levegőt, de milyet?
Budapest, 2011. november 16. Füst miatt lecsökkent látótávolságban haladó autók a pesti alsó rakparton, ahol ismeretlenek által meggyújtott égő műanyag füstje teríti be az utat a szmogriadó idején. Életbe lép a levegőszennyezettség miatt a szmogriadó riasztási fokozata és 2011. november 17-én reggel hat órától érvényesek a forgalomkorlátozó intézkedések. A tájékoztatási fokozatban már elrendelt avar és kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmának fenntartása mellett 2011. november 17-én reggel 6 órától nem közlekedhetnek a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek Budapest közigazgatási területén. MTI Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László

Világszerte a vezető halálokok közé tartozik a légszennyezés: egy tavalyi tanulmány szerint 2,1 millió, ezen belül hazánkban mintegy 13 ezer ember veszíti életét évente a szmog következtében. A szennyező anyagokat szilárd, illetve folyékony részecskék alkotják. A durvábbnak számító, körülbelül 10 mikrométer átmérőjű, szabad szemmel lényegében láthatatlan porszemek főleg ipari tevékenységekből, az utak kopásából, égéstermékekből, aeroszolokból származnak, s beszippantva lejutnak az alsó légutakba. 

A nagyobb egészségügyi kockázatot a legapróbb, 0,18 mikrométer átmérőjű, az emberi hajszál vastagságának ezredrészében mérhető szemcsék jelentik. Ezek olyan – elsősorban a gépjárművek kipufogógázaiból eredő – vegyületeket tartalmaznak, amelyek belélegzéskor a tüdő léghólyagocskáiba hatolnak, ahonnan könnyen átjuthatnak a véráramba. 

A légszennyezés hatása fejfájásban, émelygésben, hányingerben jelentkezhet. 

A káros anyagok irritálják a nyálkahártyákat, nehézlégzést, köhögést, allergiás tüneteket, krónikus légcsőhurutot okozhatnak. Hosszabb távon gyulladásos folyamatokat indítanak el a tüdőben, növelik a vér alvadékonyságát, ezáltal vérrögösödést válthatnak ki, súlyos esetben pedig szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket - többek között tüdőrákot – idéznek elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a megengedett határérték 10 mikrogramm por egy köbméter levegőben.  

Az európai fővárosok közül csupán Stockholm levegője üti meg a mércét, míg London, Párizs, Brüsszel, Bécs és Athén is átlépi e határt. S ami a legszomorúbb: Budapest a vén kontinens egyik legrosszabb levegőjű városa, csak Bukarest előzi meg a „fekete” listán. Egy fővárosi lakos másfél évvel rövidebb élettartamra számíthat e miatt. De nem csak a budapestieknek van oka aggodalomra: Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Dorog, Tatabánya, Vác, Nyíregyháza, Győr, Gyöngyös, Esztergom és Eger is azon városok közé tartozik, ahol a levegő károsanyag-tartalma egyes napokon messze felülmúlja a megengedett határértéket. 

Egy 2014-ben készült felmérés szerint a szállópor 15–40%-ához járul hozzá a fűtés, 40%-ához a közlekedés, míg a többi ipari és mezőgazdasági tevékenységekből származik. 

Az utóbbi években sok háztartásban tértek át a szilárd tüzelőanyagok használatára, és szép számmal akadnak olyanok, akik mindent eltüzelnek a kályhában, amit csak éghetőnek vélnek, mérgezve ezzel a levegőt. S míg Európa számos nagyvárosában korlátozzák a korosabb dízelautók forgalmát, e gépkocsikat előszeretettel vásárolják és hozzák be külföldről a magyarok. 

A szállópor koncentrációjára vonatkozó uniós egészségügyi határértékeket csatlakozásunk óta még egyetlen évben sem sikerült betartanunk, emiatt 2008 óta kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen. Ám úgy tűnik, egyelőre sem az eltökélt szándék, sem az eszközök nem állnak rendelkezésre a probléma orvoslásához. Szinte bizonyos, hogy a jövőben sem lélegezhetünk fel: a szállópor-szennyezettség csökkentésére eddig évi 54 milliárd forintot szánt az államháztartás, ezt az összeget azonban jövőre 30 milliárdra csökkentené a kormány.

Ezek is érdekelhetnek