Sok a potyázó

Nem sokan fizetnek az egészségügyért. Nem csak az állami pénz hiányzik nagyon a szférából, de a járulékfizetők anyagi támogatása is.

Ország-világdiju-2016. 05. 09. hétfő2016. 05. 09.

Kép: Kecskemét, 2014. október 02. Mikola László ül a kórházi ágyán az új tüdőbelgyógyászati osztály kórtermében, miután a Kecskeméti Megyi Kórház Izsáki úti telephelyéről átköltöztették az osztályt. A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjébe az első költöző osztály a tüdőbelgyógyászati osztály, majd napokon belül követi a csecsemő-, és gyermekgyógyászati osztály, koraszülött részleg és a szülészet-nőgyógyászati osztály újszülött részlegge valamint a fül-orr-gégészeti osztály. Fotó: Ujvári Sándor

Sok a potyázó
Kecskemét, 2014. október 02. Mikola László ül a kórházi ágyán az új tüdőbelgyógyászati osztály kórtermében, miután a Kecskeméti Megyi Kórház Izsáki úti telephelyéről átköltöztették az osztályt. A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjébe az első költöző osztály a tüdőbelgyógyászati osztály, majd napokon belül követi a csecsemő-, és gyermekgyógyászati osztály, koraszülött részleg és a szülészet-nőgyógyászati osztály újszülött részlegge valamint a fül-orr-gégészeti osztály. Fotó: Ujvári Sándor

Megoldhatatlannak látszik az egészségügy dolga: a hálapénz intézménye kiirthatatlannak tűnik, ráadásul a pluszban fizetett pénz nem garantálja a jobb ellátást; a várólisták végtelenek, a körülmények áldatlanok. Nem csoda, az érdekvédők szerint 600 milliárd forint hiányzik az egészségügyből.

Magyarországon 8 százalékot költünk a GDP-ből egészségügyre, ám ebbe beleszámolják a magánköltéseket (2,5 százalék), illetve a gyógyszerkasszába (1,5 százalék) befizetett összeget. Vagyis összesen a bruttó nemzeti össztermék mindössze 4 százaléka jut az egészségügyre – írja az Index.hu. Jelenleg 2,7 millió magyar állampolgár fizeti rendszeresen a járulékokat, plusz 3,2 millió befizetőre lenne még szükség.

Az egészségügyi ellátás mindenkinek jár: annak is, aki fizet, fizetett járulékot, és annak is, aki nem. A cikk szerint a magyar lakosság 8 millió felnőttjéből mindössze 4,4 fizet valamennyi járulékot az egészségügyi ellátásért, ők a bruttó bérük 7 százalékát fizetik erre a célra. 1,7 millióan csak a minimális díjat (ez körülbelül havi 7000 forint) adják a kasszába: ők azok, akik minimálbért keresnek, közmunkán vannak vagy munkanélküliek.

Az általuk befizetett összeg pedig éppcsak az ő ellátásukra elegendő. Azok, akik többet fizetnek a saját ellátásuknál – vagyis mások ellátását is fizetik –, 2,7 millióan vannak, ők a tényleges járulékfizetők. A legtöbbet az alkalmazottak adják a közösbe – vagyis nem feltétlenül a leggazdagabbak fizetnek a szegények helyett, így a rendszer többszörösen igazságtalannak mondható. Azért az alkalmazottak, mert bár elvileg a vállalkozók is 7 százalékot fizetnek, de havonta nem többet 37 500 forintnál.

Lantos Gabriella, a cikk szerzője egy magán-egészségügyi intézmény vezetője, a finanszírozási rendszer sürgős átalakítását javasolja. Olyan rendszerét, amely teljes körű egészségbiztosítást nyújt, amely a köz- és magánellátást egyszerre biztosítja – az igazságtalan tb-beszedés és hálapénz intézménye helyett.

Ezek is érdekelhetnek