Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
SOKAN HISZIK AZT A BAJBAN, hogy egy gigászi főnyeremény kihúzná őket minden bajból. Lehet, hogy mégsem?! A lélekbúvárok szerint a hirtelen ránk szakadt töméntelen pénz nagyobb eséllyel teszi tönkre az életünket, mint amekkora eséllyel rendbe hozza. Az élet is ezt a tételt igazolja, nem egy lottómilliomost idővel nyomorba döntötte az irigyelt szerencséje.
Kép: Budapest, 2007. április 25. Börcsök Enikő, a Nő és Schneider Zoltán, a Férfi szerepében Spiró György: Prah című színdarabjában, amelyet április 29-én mutatnak be a Radnóti Színházban Valló Péter rendezésében. MTI Fotó: Kollányi Péter, Fotó: Kollányi Péter
Hatszázmillió sok embernek olyan sok pénz, hogy képtelen felfogni. Így van ezzel Spiró György Prah című drámájának házaspárja is, amikor megütik a lottófőnyereményt.
Vajon mit tud hirtelen kezdeni a telitalálatos szelvénnyel az, akinek élete csupa beletörődés, megalkuvás, lemondás?
A választ a fővárosi Radnóti Színházban találtam meg, amikor anno beültem a kétszemélyes darabra.
A helyszín: egy ütött-kopott, a házhoz utólag toldott veranda. Itt fő a krumplileves, itt zajlanak a mindent eldöntő beszélgetések a szobakonyhát megöröklő, kényszerből takarító, érettségizett Nő (Börcsök Enikő) és az egykori rádióműszerész, ma alkalmi munkákból élő Férfi (Schneider Zoltán) között. Amikor a Férfi és a Nő családjában megvalósulni látszik mindannyiunk titkos és dédelgetett vágya, a telitalálat a lottón, kezdetét veszi a verbális pokoljárás.
A beszélgetés során az összes rémálom, egy házasság és egy félig leélt élet valamennyi nyomora rájuk zúdul. Éppen akkor, amikor szinte a kezükben van a megoldás, a hatszázmilliós főnyeremény. Másfél óra alatt a néző előtt világosan kiderül, milyen építőkockákból épül fel ez az alapvetően nélkülözésre és spórolásra berendezkedett házasság.
A tervezés félig-meddig optimista szakaszából a házaspár észrevétlenül átlép az önpusztítás fázisába. A nyertes szelvény pedig lassan vesztessé válik…
Mindannyian szeretnénk hinni: velünk ez nem történne meg – csak húznák már ki a számainkat! Rossz hírem van: megütni a főnyereményt inkább átok, mintsem áldás. Legalábbis ezt bizonyítja a világ legnagyobb nyerteseinek tragikus sorsa, és ezt jósolja a pszichológia tudománya is.
Magyarországon a nyerteseket védi a személyiségi jogokról szóló törvény, így ha az illető nem akar a nyilvánosság elé állni, adatait titkosan kell kezelni. A magyar lottónyertesek szinte kivétel nélkül kerülik is a nyilvánosságot. Ugyanez például az Egyesült Államokban lehetetlen lenne, ott kötelező nyilvánosságra hozni a nyertes személyét.
Lássunk néhány elrettentő külföldi példát!
Evelyn Marie Adams azt hihette, ő a világ legszerencsésebb embere, amikor 1985-ben és 1986-ban, két egymást követő évben is nyert a lottón New Jerseyben. Mégsem sikerült megalapoznia a jövőjét: a súlyos játékfüggő 5,4 millió dolláros vagyonát az utolsó centig eltapsolta szerencsejátékon. Az egykori lottómilliomos ma egy lepukkant lakókocsiban él.
Az Illinois állambeli Jeffrey Dampier a saját életével fizetett a szerencséjéért. Amikor 1996-ban 20 millió dollárt nyert a lottón, 38 rokonát vitte el nyaralni a Karib-tengerre egy luxushajóval. A bőkezű férfi egzotikus utazások mellett a legkülönfélébb drága ajándékokkal halmozta el szeretteit. Ám a sógornője és a barátja még többet szeretett volna: 2005-ben elrabolta, majd fejbe lőtte a férfit.
2002-ben a brit Michael Carroll mindössze 19 éves volt, amikor megütötte a főnyereményt: 9,7 millió fontot nyert. De a kukásként dolgozó fiú befektetés helyett vásárolni, bulizni és drogozni kezdett, szerencsejátékra szórta a pénzét, már csekély szerencsével. Végül az utolsó pennyig elveszítette vagyonát, újra szemetesként tengeti életét. Bár azt mondta, nem bánt meg semmit, kétszer próbált végezni magával.
Szintén többet ártott, mint használt a nyeremény a brit Callie Rogersnek, aki 2003-ban, 16 évesen nyert majd' 1,9 millió fontot. Min– det ruhákra, partikra, drogokra és szilikonra költötte. Boldog nem, csak súlyos depressziós lett. Háromszor próbált meg végezni magával, és kisfia felügyeleti jogát is elveszítette a mentális állapota miatt.
A pszichológusok megfigyelték, hogy az irigyelt szerencsések szinte azonos stációkon mennek át: az óriási nyeremény híre sokként éri őket, majd az eufória következik, azután a pénz kínálta örömök korlátlan hajszolása, az esztelen költekezés, jó esetben az adakozás. A boldogságkutatók ezt azzal tudják kiegészíteni, hogy a hirtelen meggazdagodók a nagy nap után átlagosan egy évvel már semmivel sem érzik boldogabbnak magukat, mint előtte. Sőt, a habzsoló, hedonista életmód csömörbe, kiégésbe torkollik, majd – mint láttuk – sokszor tragikus végbe...
TÉNYLEG NEM BOLDOGÍTOTT
Egy sárvári nyertes 2003-ban 5,2 milliárd forinttal minden idők legnagyobb magyar lottónyereményének tulajdonosa lett. Két évvel később jelent meg a Lottón nyertem – egy lottómilliárdos igaz története című könyv. A főszereplők: István, a vidéki mérnök és felesége, Zsuzsa. Életük egy pillanat alatt megváltozik: a lepukkant Opel Astrát felváltja a kétszázezer eurós Ferrari, 95 millió forintos telken 6 garázsos, 8 fürdőszobás házat építettek 500 millióból, luxusjachtot vettek házimozival és pezsgőfürdős medencével 54 millió forintért, a Balatonra. Vásároltak gyémántgyűrűt 18 millióért, és egy hétre kiruccantak Amszterdamba csekély 24 millióért.
Az álom azonban hamar szertefoszlott: Istvánról kiderült, hogy halálos beteg. Egy németországi magánklinikán hunyt el.
A feleség később a Magyar Televíziónak adott interjút e-mailben. Elmondta, hogy először nagyon nehéz volt megszabadulniuk a régi szokásaiktól. „Aki sokáig élt szerényen, az nehezen szokja meg a hirtelen gazdagságot. Csináltunk egy listát, hogy mire szeretnénk az első időben költeni. Nekem a gyermeknemzés volt a legfontosabb, amire akkor már csak mesterségesen volt bármi esély. Elkezdtünk egy komoly beültetési programot. Persze a családnak is adtunk a pénzből. Telefonkönyvből és minden ismeretség nélkül kerestünk ingatlanügynököt, ügyvédet, autókereskedőt. Sok pénzt fordítottunk jótékonykodásra.”
Sokan találgattak, hogy vajon az Istvánnak nevezett szerző mögött a valódi nyertes áll-e, vagy mindez kitaláció. A könyv névtelenségbe burkolózó írója a teljes honoráriumot egy rákalapítványnak ajánlotta fel.
SZERENCSÉSEK SZOKÁSAI
A brit Nemzeti Lottótársaság felméréséből kiderült, hogy mire fordították a pénzüket a nagy nyertesek. Nem meglepő módon az ingatlan a legnépszerűbb pénzköltési terület, a sorban a jövedelemteremtő befektetés a második, majd következnek a gyermekekkel kapcsolatos, valamint a család és barátok megajándékozására költött fontmilliók. A szerencsések körében az Audi a legnépszerűbb, 16 százalékuk ezt az autómárkát választotta, majd a Range Rover és a BMW következik. Természetesen a nyaralás sem maradhat el, messze az USA a leggyakoribb utazási célpont a briteknél. A milliomosok 68 százaléka ötcsillagos hotelt választott. A nyertesek kétharmada kilépett a munkahelyéről, 19 százalékuk továbbra is dolgozik. Minden harmadik újdonsült milliomos vállalt valamilyen fizetés nélküli, önkéntes munkát. 15 százalékuk kezdett saját üzletbe, és 9 százalék segített valaki másnak, hogy saját vállalkozást indítson.
(Következő számunkban olyan lottómilliomosokat mutatunk be, akik jól gazdálkodtak a szerencséjükkel, és két lábbal a földön maradtak.)
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu