Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A globális felmelegedésnek a sarkvidékek mentén elterülő jégtáblák is áldozatául esnek, mégpedig egyre növekvő ütemben.
A Déli-sark volt az utolsó hely a Földön, ahol nem érte el a küszöbértéket a szén-dioxid-kibocsátás, ám a közelmúltban már 400 ppm-et (milliomod térfogatrészt) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxidszintet mértek a legdélibb kontinensen.
A fosszilis üzemanyagok használatából fakadó kibocsátás negatív hatásait a térség távolsága miatt itt regisztrálták legutoljára a Földön. Már tavaly sejteni lehetett, hogy az egész bolygót fojtogató ördögi (lég)kör hamarosan bezárul, ugyanis a CO2-kibocsátás globális átlaga elérte a 399 ppm-et, ez pedig előrevetítette, hogy 2016-ban bizonyosan meghaladja a kritikus szintet.
Az Északi-sarkon sem jobb a helyzet. Az eddigi legmelegebb tél után Grönlandon még nagyobb mértékű olvadás jöhet a nyáron, és ennek a fő oka a sarkköri felerősítés néven ismert jelenség.
Ahogy a föld felmelegszik és elolvad a jég, sötétebb foltok jelennek meg az óceánon, és ezek több napsugarat nyelnek el, ami még jobban felmelegíti a tengert, és ez tartja fenn a ciklust. Ha a grönlandi jég mind eltűnne, az körülbelül 6 méterrel emelné meg a globális tengerszintet. Most naponta 1,1 milliárd tonna jég olvad el, ami majdnem 1 köbkilométer vizet eredményez.
E század közepére a sarkkörön akár 4 Celsius-fokkal is nőhet az átlaghőmérséklet.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu