Hiába lenne gyógyítható a bajuk, tömegesen halnak meg - Ingatag cölöpökön áll az egészségügy épülete

Sovány vigasz, hogy az elkerülhető halálozások szomorú számai nem csak hazánkat jellemzik. Ha az uniós átlagot vizsgáljuk (33,7 százalék), kiderül, hogy a megmenthető betegek egyharmada más tagállamokban is idő előtt meghal, azonban Magyarország ehhez képest is mintegy 9 százalékkal gyengébben teljesít: az elhunytak 41,5 százalékát veszítjük el szükségtelenül korán.

– Bár nagyon kérdéses az a módszer, amellyel ezt a statisztikát összeállították, kétségtelenül rávilágít a hazai egészségügy alapvető működési problémáira – mondja dr. Poller Imre, a PX Consulting egészségügyi szakértője. – Tarthatatlan helyzet, hogy míg kiváló orvosaink, szakembereink vannak, rengeteg tudás és tapasztalat birtokában egyre-másra folynak a nemzetközileg is elismert, kiemelkedő eredményeket elérő kutatások, zajlanak a kórházi fejlesztések, addig a meglévő lehetőségekhez képest is rosszabb hatékonysággal működik a hazai egészségügy rendszere. 
A helyzetet ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor ingoványra építjük a házat: a tartó cölöpök egy részét gondosan leverjük, másik részével már kevésbé gondosan teszünk így, míg az építmény harmadik része alá már nem is jut cölöp. Az ingatag konstrukció tetejében berendezünk egy csúcsminőségű, mindennel ellátott szobát, s az építkezés költségének jelentős része ennek a fenntartására szolgál. Aztán megállapítjuk, hogy egészségügyünk remekül megáll a lábán, mutogatjuk a legszebb szobánkat, miközben a házunk alapvetően ingatag. 
A magyar egészségügyi rendszerben totális káosz uralkodik, rendszerszintű hibákkal, folyamatos működési zavarokkal küzd, s ennek nem csupán a pénzhiány az oka. A kormány struccpolitikát folytat: hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy a betegellátás az összeomlás szélén áll, mégis halogatja az átfogó reformokat. Magyarország a fejlett ipari országok között arányosan a legkevesebbet költi egészségügyre a nemzeti össztermékből (GDP), és a meglévő források szétosztása sem hatékony.  

Az elkerülhető halálozások statisztikája 2013-ban készült, de valószínű, hogy azóta sem szépítettünk a helyzetünkön: a KSH friss jelentéséből kiderül, hogy jelenleg a miénk az Európai Unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája.

Az egészségügyi rendszer válsága sok-sok éve húzódik, de ha a közeljövőben nem sikerül átfogó megoldási tervvel előállni, akkor pár éven belül összedőlhet ez a bizonyos cölöpház.



A szükségtelenül korán elvesztett 75 éven aluliak csaknem fele szívrohamban (38 százalék) és agyvérzésben (12 százalék) halt meg, az idő előtti halálozáshoz vezető okok között a harmadik helyen a bélrendszert érintő rákok állnak. Pedig az orvostudomány mai állása szerint az idejében történő kezeléssel az emlőrákban, magas vérnyomásban és tüdőgyulladásban szenvedők jó része is megmenthető lenne.



A 75 évnél fiatalabbak elkerülhető halálozásában az uniós tagállamok között nagy különbségeket láthatunk. A legkisebb – 23,8 százalékos – az arány Franciaországban, lényegesen az átlag alattiak a mutatók Dániában (27,1), Belgiumban (27,5), Hollandiában (29,1) és Spanyolországban (31,3 százalék) is. A legrosszabb eredményt Romániában mérték (49,4 százalék), de a megmenthető betegek arányát tekintve Málta, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovákia sem büszkélkedhet a mienknél jobb eredménnyel.