Kié itt a víz?

Nos, tény, hogy Oroszország a Krím és az ukrán hadiflotta kétharmadának megszerzésével jelentős ütőképességre tett szert. A félszigetre telepített rakétafegyvereivel pedig szinte minden jelentős fekete-tengeri hadi létesítményt képes elérni. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter további „konszolidációról” nyilatkozik mindegyre.

Ezt ellensúlyozandó kérte a török fél a NATO-erők intenzívebb jelenlétét.

Ravasz kérés ez: a Fekete-tengerre csak igen szigorú feltételek teljesítésével juthatnak be „külső” országok hadihajói, a méret-, létszám- és időkorlátok miatt például amerikai repülőhordozó be sem teheti oda a hajócsavarját. Kisebb török hajók viszont annál inkább, flottájuk máris fölényben van. Erdo?an elnök pedig kezdeményezte közös tengerészeti harccsoport létrehozását Romániával és Bulgáriával, amit a felkért felek üdvözöltek is. Utóbbi két NATO-tag haditengerészete elhanyagolható, az egyetértés üzenetértéke mégis igen erős.

Ahogy más üzeneteké is. Mint bejelentették, Törökország, Azerbajdzsán és Grúzia közös hadgyakorlatot tervez a közeljövőben. Ez közvetlenül Örményországnak szól, közvetve azonban Oroszországnak, amelynek Örményország a szövetségese s egyben a kaukázusi hídfője. Amire váratlan és meglepő reakció érkezett, Grant Bagratijan volt örmény miniszterelnök egy sajtótájékoztatón így fogalmazott: legyen világos, hogy Örményországnak van atomfegyvere!

Nagy a kiabálás egyik partról a másikra. Atombombát bevetni pedig szóban is szörnyű...