Legóból épített nyelvtudás - Tények és tévhitek - Nyelvvizsga a vége

Minden emberi nyelv, amit közösségek anyanyelvükként beszélnek, egyformán bonyolult szerkezetű. Nincs olyan értelmes szempont, amivel a „fejlettséget” tekintve különbséget lehetne tenni, mondjuk, az űrkutatásban élenjáró országok nyelvei és a halászó-vadászó életmódot folytató törzsek nyelvei között. Lehet, hogy a vadászó bennszülött több növény és állat nevét ismeri, mint az amerikai űrhajós, de ez csupán anyagi kultúránk különbözőségét bizonyítja. Még ha az egyik nyelvnek kisebb is a szókincse a másiknál, az is csak arra utal, hogy kevesebb célra használják – például nem alkalmazzák bankban, ügyvédnél vagy repülőtéren –, nem pedig arra, hogy kevésbé fejlett.

– A gyerekek egyforma könnyedséggel tanulják meg anyanyelvüket vagy anyanyelveiket. Mégis, ha felnőttkorban tanulunk idegen nyelvet, egyesek nagyobb nehézséget okoznak, mint mások. Mi, magyarok a tényektől függetlenül hisszük azt, hogy a magyar nyelv megtanulhatatlan – összegzi tapasztalatait dr. Pelcz Katalin nyelvész (nagy képünkön középen), a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Nemzetközi Oktatási Központjának magyarprogram-vezetője. – Ha az optimális és valós tanítási tapasztalatból kiindulva nézzük nyelvünk tanulhatóságát, az éppen an?nyira nehéz, mint bármely másik nyelvé. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy év alatt a kezdő szintről indulva felsőfokú nyelvtudásra lehet szert tenni. Hogy ez mennyire igaz, arra jó példa az új angol nagykövet esete, akit intézetünkben is tanítottunk magyarra. Iain Lindsay egy listát mutatott: a brit külügyminisztériumban aszerint kategorizálták a tanulandó nyelveket, hogy azokat a nehézségi szinttől függően mennyi ideig kell tanulniuk az angol diplomatáknak. Ebben az összeállításban pedig a magyar nem a legnehezebbek között szerepelt.

– Mégis, miért tartjuk nehezen tanulhatónak a nyelvünket?

– Először is nekünk, magyaroknak kimarad a rokon nyelveket beszélők közösségi élménye. Míg egy spanyol és egy portugál, egy francia és egy olasz két sör után rögtön szót ért a kocsmában, addig mi az észtekkel vagy a finnekkel soha nem fogunk a saját nyelveinken kommunikálni. Ha a nyelvtanítási tapasztalatokból indulunk ki, a magyart megtanulni azért tűnhet fogósabb feladatnak, mert az első lépések nehezebbek: nagyon sok szabályt kell elsajátítani ahhoz, hogy a nyelvtanuló kommunikálni tudjon. A grammatika viszont logikus, könnyen értelmezhető, a zenéhez vagy a legóhoz hasonlatos: ha valaki átlátja, hogyan lesz a kis darabokból tengerjáró, utána nyelvünk már könnyen használható.

Ha a diák eredményesen végigtanulja az első 120 órát, érti és érzi nyelvünk logikáját, nagy eséllyel magas szinten lesz képes megtanulni.

A saját gyakorlatom azt mutatja, hogy a szavak, kifejezések megtanulása okozza a legnagyobb problémát, de ez minden nyelvben komoly kihívás – állítja a nyelvész. – Emellett a határozott-határozatlan igeragozás használatát is nehezebb elsajátítani, valamint az igekötők és a szórend is komoly kihívást jelentenek.

Tény, hogy a nyelvtudásért keményen kell dolgozni. A második, harmadik nyelvként magyart tanulók azért sikeresek, mert ők már pontosan tudják, hogyan kell nyelvet tanulni.

Persze egyéniség kérdése is, mennyire hatékony egy tanuló. Aki a pszichés gátjai miatt elhiteti magával, hogy ő nem képes megtanulni egyetlen nyelvet sem, akkor az így is lesz. De ha a diák akar tanulni, akkor elsajátítja az adott nyelvet. Ebből a szempontból egyformák vagyunk.

Lehet, hogy egy kínainak nehéz elsajátítania a magyar artikulációt, mert másképp mozognak az arcizmai, de ez fordítva is igaz. Ugyanilyen nehéz megtanítani egy franciának azt, hogy a szavak elején kiejtse a h betűt, egy északnémetnek a pörgő r betű jelent nehézséget, míg az olaszoknak az ő és ű betű.

S hogy mire van igazán szüksége a magyarul tanulónak? Erről Bél Mátyás XVIII. századi nyelvész, földrajz- és történelemtudós németek számára írt magyar nyelvtana, a Magyar nyelvmester című művében így vélekedik: „Kell egy jó szótár, egy anyanyelvi beszélő és egy jó nyelvtankönyv – ha pedig így sem tudunk megtanulni egy nyelvet, akkor már csak a Jóisten segíthet.”