Magyarok az élen - Európa-bajnokot avattak a legkiválóbbak versenyében!

EGY FRISS FELMÉRÉS szerint a magyarok 49 százaléka vállalkozna. Ők azok, akik már egyedi ötlettel rendelkeznek, ám tőke, kapcsolatok és kellő üzleti ismeretek hiányában a terv legtöbbször csak álom marad. A magyar startuppereket és vállalkozókat útnak indító Women Startup Competition (WSC) évek óta az ilyen ötletgazdák útját egyengeti. A rendezvény társszerzőjével, Lukács Andreával a startup világának rejtelmeiről beszélgettünk.

Magyarországon még mindig bizalmatlansággal vegyes előítélet övezi a startup (újonnan alapított, nagy növekedési erejű vállalkozások) világát. Sokan vélik úgy, hogy ez a fajta üzleti modell kizárólag a fiatalok műfaja. Pedig a statisztikák egészen mást mutatnak: a startup őshazájának számító Egyesült Államokban – a Szilíciumvölgyben születtek az első startup cégek még a '90-es években – és Nyugat-Európában egyaránt a középkorú, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező, érett munkavállalók azok, akik egy jó ötlet segítségével – az alkalmazotti lét felől nézve – rátérnek végre az önmegvalósítás olykor-olykor rögösnek tűnő útjára.

Kétségtelen, jó néhány, mára világhírűvé vált startuppert ismerünk, akik még bőven a húszas éveik elején indították világhódító útjára ötleteiket – gondoljunk csak a Google vagy a Facebook alapítóira –, ám a számok mégis azt mutatják: a startup kortalan.

E vállalkozási forma sokkal inkább a jó ötlethez és a kivitelezéshez szükséges csapatállításhoz kötődik, semmint az ötletgazdák életkorához – mondja Lukács Andrea, a WSC társszervezője és női arca. Mint ahogyan az is az előítélet része, hogy a technológia a siker egyedüli záloga – ugyanis ahhoz, hogy egy startup vállalkozás megszülessen és felfusson, korántsem csak bonyolult alkalmazásokban lehet gondolkodni. Egy vidéken élő, a saját receptúrája alapján készült lekvárjait kikísérletező nénike éppen úgy nevezhető startuppernek, mint a mellékhelyiséghez a vécépapír megfelelő színét kitervelő digitális guru – csak legyen megfelelő csapat, akikkel képes befektetőket vonzani, jó marketinggel piacra dobni a páratlan ízvilágú homoktövislekvárt.

Ahogy az üzleti élet egészéről, így a startup világról is elmondható: férfiak uralják. A női startupperek száma sajnos elenyésző. Nem véletlenül: a befektetők, akiket meg kell győzniük arról, hogy az eladandó ötlet erős üzleti teljesítőképességet rejt magában, 94 százalékban férfiak, s bennük erősen él a nőkkel szembeni előítélet. Pedig a számok itt is mást igazolnak. Azok a cégek, melyek tulajdonosi körébe több nőt vonnak be, 63 százalékkal sikeresebbek, mint a kizárólag férfiak birtokolta vállalatok.

Ebből a tényből született meg Müller Tamás immár Európa-szerte sikeres startup ötlete: legyen nemzetközi megmérettetése a női startuppereknek, ahol rangos nemzetközi zsűri és befektetői kör előtt kétperces bemutatkozásban adhatják el ötletüket, csapatukat. Az elképzelésben a befektetők is láthattak fantáziát, mivel a kelet-európai régiót megcélzó három évvel ezelőtti rajt után az idén már Európa-szerte vonzotta a női startuppereket: rekordszámú, 160-nál is több tehetséges női csapat jelentkezett az idei WSC-re.

Végül 12 csapat mutatkozhatott be többek között az amerikai nagykövet asszony, Colleen Bell és a Google regionális igazgatója előtti megmérettetésen. Az angol nyelven zajló versenyre 17 magyar csapat jelentkezett, közülük hárman a döntőbe kerültek. A fődíjat elnyerő, interaktív mesekönyvapplikációval induló BookR Kids csapata is magyar. A résztvevőknek felkészítő tréningeket tartottak Budapesten és vidéken egyaránt, egyszerre 8–15 főnek tudtak hasznos információval szolgálni a megjelent specialisták és üzletemberek, akik egytől egyig férfiak. Nos, e tréningek nem titkolt szándéka, hogy a hölgyek már az ötlet korai szakaszában is megszokják a férfi befektetők világát.

Miközben a fővárosiak a technológia világára nyitottak, addig vidéken elsősorban szolgáltatói jellegű ötlettel állnak elő a jelentkezők. Már a tréningeken kiderül, mik azok a tervek, amelyeket be lehet dobni a közös országos vérkeringésbe, s melyek csatornázhatók be a minisztériumokba és más szervezetekbe.

A nemzetgazdálkodási minisztériumban megválasztják a hónap startupperét. Lukács Andrea szerint sokszor apró-cseprő dolgokon múlik, valóra válik-e az elképzelés. Egy egerszalóki hölgy a turizmusfejlesztéshez kapcsolódóan szeretett volna vállalkozást indítani, de nem tudott angolul. Pedig a megoldás, ami már rögtön az első tréningen elhangzott, kézenfekvő: állítson fel csapatot, ahol az egyik tag jól beszél angolul.

Fontos, hogy a tréningeken a jelen lévők merjenek kérdezni, hiszen csak így derül ki, mi is a probléma. Azok a hölgyek pedig, akik a pályájukat – pénz és kapcsolatok híján, „csak” egy kiváló ötlettel a tarsolyukban – netán ehhez hasonló érzékenyítő tréningen kezdik, később pedig sikeres startupperekké, majd befektetőkké válnak, szociálisan sokkal fogékonyabbak lesznek alkalmazottaik, csapattársaik problémái iránt is.

A WSC felfedezettjei a világban:
- A tavalyi nyertes a Gubbio csapata: autista gyerekeknek készítettek applikációt, melynek segítségével kommunikálhatnak a szüleikkel. Ötletüket már az Egyesült Államokban is megvették, azóta a Michigan Egyetem ösztöndíjával tanulhatnak.
- Pick-Pakk Shoe: lapra szerelhető cipő, amit csomagküldő szolgálattal szállíttatnak szerte a világba. A lábbelit a boldog cipőtulajdonos maga állíthatja össze és ízlésének megfelelően dekorálhatja.
- Teddy the Guardian: újszülött babákat monitorozó plüssmaci, a kórházi újszülöttosztályok hatalmas kedvence.
- Samebugs: családi alapokból épült technológiai platform, ahol programozói hiba- és megoldásgyűjtemény segít a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésben.