Medve és anakonda

Még javában dübörgött az Anakonda 16 hadgyakorlat, amikor az orosz államfő a SPIEFen kijelentette: Oroszország nem akar újabb hidegháborút a Nyugattal.

Ugyanakkor bírálta a NATO keleti bővítését, és arra figyelmeztetett, hogy ha a szövetség folytatja egyoldalú politikáját Oroszország ellen, az nem marad következmények nélkül.

Nem csoda, hogy ismét beszólt a szövetségnek: az Anakonda keretén belül 24 NATO-ország 31 ezer katonája gyakorolta azt, mit kell tenni, ha Oroszország megtámadja Lengyelországot. Az Egyesült Államok 14 ezer katonával vett részt a műveletekben, így Amerikának külön üzent az orosz elnök: „A világnak szüksége van egy olyan erős országra, mint az Egyesült Államok, nekünk is szükségünk van rá, arra viszont nincs, hogy folyamatosan beavatkozzon a belügyeinkbe és megmondja, mit tegyünk.”

Nem mellesleg: amerikai hivatalosságok nem vettek részt a fórumon.

Európaiak viszont, két év kihagyás után, ismét megjelentek: ott volt mások mellett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Matteo Renzi olasz miniszterelnök, de Nicolas Sarkozy egykori francia elnök is. Putyin országa együttműködési készségről biztosította az Európai Uniót, emlékeztetve, hogy nem Moszkva kezdeményezte a mosatlan összerúgását.

A fórum egyik fő témája az Északi-sarkvidék leendő kiaknázása volt – teljesen érthető, hogy minden uniós ország szeretne bekerülni e bizniszbe. Így a nem hivatalos téma az Oroszország elleni uniós szankciók kezelése lehetett. Ám Putyin beszéde után egy nappal az EU egy évvel, jövő júniusig meghosszabbította a Krím-félsziget elcsatolása miatt hozott egyéni szankciókat. A gazdasági szektorokra érvényes büntetőintézkedéseket fél évvel ezelőtt hosszabbították meg. Ami viszont nagyon valószínű: Oroszország kikerült az elkülönítőből.