Nukleáris háború küszöbén a NATO tagországa
magyarnemzet.hu
Nukleáris apartheid
Kemény alkudozások folynak a Nukleáris Szállítók Csoportja tagjainak találkozóján. Az alku tárgya: India felvétele a csoportba. A békekutatók szerint a leszereléssel kellene foglalkozniuk. India a maga egy és egynegyed milliárd lakosával a világ második legnépesebb országa. Amilyen szerencséje van, szomszédos a legnépesebb országgal, Kínával. És nincsenek felhőtlen kapcsolatban. Ez kitűnik a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) bécsi találkozóján történtekből.
Az NSG érdekes szervezet, amelynek működését egyesek a nukleáris apartheid kifejezéssel illetik, utalva a Dél-afrikai Köztársaság egykori kirekesztő politikájára. A részt vevő államok megegyeztek abban, hogy nukleáris termékeket nem szállítanak atomfegyverekkel nem rendelkező és az Atomsorompó Szerződésben nem részes államokba – kivéve, ha azok (mint hazánk is) megállapodást írtak alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel.
Csakhogy az említett atomfegyvereknek 1967 előtt már létezniük kellett, míg India csak 1974-ben hajtott végre sikeres atomrobbantást, ezért kiesik a szórásból, azóta sem vették fel az NSG-be.
Persze van egy nagyhatalom, amelyik külön úton jár: az Egyesült Államok 2008-ban kétoldalú egyezséget kötött Indiával. Azóta az utóbbi másik problémás szomszédja, Pakisztán is belehúzott a fejlesztésbe: manapság 110–120 atomtöltete lehet – Indiának ugyanannyi. Kínának pedig mintegy 260. Az USA mostanra kilobbizta India felvételének támogatását minden tagországnál, egyedül Kína áll ellen, mi több, ellenlépésként Pakisztán felvételét sürgeti.
Vihar a biliben – legyinthetnénk.
Pedig nem az; egyetlen atombombával el lehet törölni egy nagyvárost a föld felszínéről. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből az derül ki: a világ nagy atomhatalmai dollármilliókat fektetnek nukleáris fegyvereik modernizálásába.
Különösen igaz Oroszországra és az Egyesült Államokra – „fejenként” 7000 atomtöltettel e két ország birtokolja a világ atomfegyverkészletének kilenctizedét. Washington a következő tíz évben (átszámítva) több mint 95 ezer milliárd forintot fordítana nukleáris arzenáljára, és Moszkva sem marad le nagyon – egyre csekélyebb kilátás van arra, hogy előrelépjenek a lefegyverzés felé.
A SIPRI szerint a világ kilenc atomhatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – az év elején csaknem 15 400 nukleáris robbanófejjel rendelkezett. Ez 450-nel kevesebb a tavalyi készleteknél. Ebben a ritmusban 34 év alatt fel lehetne számolni az atomfegyvereket…
Ezek is érdekelhetnek
Leszakadt a hó, 20 centis hóréteg borítja a tájat
borsonline.hu
Orosz légicsapás érte Kijevet, amerikai aknákat szállítanak Ukrajnának, óriási a világháborús veszély
origo.hu
A Puskás Aréna lelátóján is feltűnt a német szurkolók üzenete Orbán Viktornak (FOTÓ)
mandiner.hu
Így élték meg a tűzoltók a reggeli tömegbalesetet az M6-oson (galéria)
bama.hu
Megszületett a bérmegállapodás, mutatjuk, hogy mennyi lehet a jövő évi minimálbér
origo.hu
Csütörtöki sportműsor: a Szeged és a Veszprém is meccset játszik a kézi BL-ben
nemzetisport.hu
Szélsőbaloldali marxista bábáskodott Magyar Péter országjárásának elindulása felett
magyarnemzet.hu
Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
mandiner.hu
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
magyarnemzet.hu
Kitörhet a világháború: brit szuperfegyverekkel bombázzák Oroszországot
origo.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.