Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Kemény alkudozások folynak a Nukleáris Szállítók Csoportja tagjainak találkozóján. Az alku tárgya: India felvétele a csoportba. A békekutatók szerint a leszereléssel kellene foglalkozniuk. India a maga egy és egynegyed milliárd lakosával a világ második legnépesebb országa. Amilyen szerencséje van, szomszédos a legnépesebb országgal, Kínával. És nincsenek felhőtlen kapcsolatban. Ez kitűnik a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) bécsi találkozóján történtekből.
Az NSG érdekes szervezet, amelynek működését egyesek a nukleáris apartheid kifejezéssel illetik, utalva a Dél-afrikai Köztársaság egykori kirekesztő politikájára. A részt vevő államok megegyeztek abban, hogy nukleáris termékeket nem szállítanak atomfegyverekkel nem rendelkező és az Atomsorompó Szerződésben nem részes államokba – kivéve, ha azok (mint hazánk is) megállapodást írtak alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel.
Csakhogy az említett atomfegyvereknek 1967 előtt már létezniük kellett, míg India csak 1974-ben hajtott végre sikeres atomrobbantást, ezért kiesik a szórásból, azóta sem vették fel az NSG-be.
Persze van egy nagyhatalom, amelyik külön úton jár: az Egyesült Államok 2008-ban kétoldalú egyezséget kötött Indiával. Azóta az utóbbi másik problémás szomszédja, Pakisztán is belehúzott a fejlesztésbe: manapság 110–120 atomtöltete lehet – Indiának ugyanannyi. Kínának pedig mintegy 260. Az USA mostanra kilobbizta India felvételének támogatását minden tagországnál, egyedül Kína áll ellen, mi több, ellenlépésként Pakisztán felvételét sürgeti.
Vihar a biliben – legyinthetnénk.
Pedig nem az; egyetlen atombombával el lehet törölni egy nagyvárost a föld felszínéről. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből az derül ki: a világ nagy atomhatalmai dollármilliókat fektetnek nukleáris fegyvereik modernizálásába.
Különösen igaz Oroszországra és az Egyesült Államokra – „fejenként” 7000 atomtöltettel e két ország birtokolja a világ atomfegyverkészletének kilenctizedét. Washington a következő tíz évben (átszámítva) több mint 95 ezer milliárd forintot fordítana nukleáris arzenáljára, és Moszkva sem marad le nagyon – egyre csekélyebb kilátás van arra, hogy előrelépjenek a lefegyverzés felé.
A SIPRI szerint a világ kilenc atomhatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – az év elején csaknem 15 400 nukleáris robbanófejjel rendelkezett. Ez 450-nel kevesebb a tavalyi készleteknél. Ebben a ritmusban 34 év alatt fel lehetne számolni az atomfegyvereket…
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu