Pezsgő és cimbalom

Négy tétellel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság pénteki, kisvárdai ülésén meghozott döntések alapján. Hungarikum lett a magyar cimbalom, amely – ahogyan az indoklásban is szerepel – az egyik legfontosabb magyar népi hangszer, zengését az egész világon szeretik, és a Föld legtávolabbi pontjaira is eljutott. Bekerült a gyűjteménybe a világmárkának számító Törley pezsgő, amelyet mintegy száz országban forgalmaznak. Ugyanez történt a Piros Arany és Erős Pista paprikakészítményekkel, amelyek a magyar konyhának és étkezési kultúrának alapvető, fontos elemei.

Szintén hungarikummá lettek a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra, ezek egyedülálló természeti jellegük miatt kapták meg a címet.

A bizottság döntése értelmében a Magyar Értéktár tételei közé kerültek a magyar pásztor- és vadászkutyafajták, az egri bikavér, a tiszai halászlé, a Mihalkó-féle hortobágyi pásztorkalap, a mirelit termékek, a tiszavirág és a tiszavirágzás, a dobostorta, valamint az Országos Kék Túra.

A hungarikumok között Puskás Ferenc életművétől a vizsolyi Bibliáig a legváltozatosabb értékek szerepelnek. Listájukat, ahogyan az értéktár elemeit is, a www.hungarikum.hu honlapon lehet és érdemes tanulmányozni.

A 2012-ben hatályba lépett hungarikumtörvény a következőképpen határozza meg a hungarikum fogalmát: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.