Túlélőtúra a volánnál: Tankoljon konnektorból!

Hihetetlen, de igaz: Norvégiában 2025-től kizárólag elektromos és hidrogénmeghajtású autókat lehet forgalomba helyezni.

Hasonló cél megvalósítását India 2030-ra, míg Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia (valamint több USA-tagállam és a kanadai Québec tartomány) 2050-re tűzte ki. A villanyautók vásárlóit a kormányok manapság adókedvezményekkel (Amerikában 7500 dollárral, azaz több mint kétmillió forinttal), a buszsávok és a parkolóhelyek kötetlen, illetve ingyenes használatának engedélyezésével segítik. Németországban a következő években 1,2 milliárd eurót (372 milliárd forint) fordítanak a hazai elektromos vagy hálózatról tölthető (villamos és belsőégésű motorral hajtott) hibridautók vásárlásának támogatására (a vevők fejenként 1,2 millió forinttal olcsóbban jutnak a kocsihoz) – a számla felét a német autógyártók állják. Ezenkívül 310 millió eurót (93 milliárd forint) költenek 15 ezer töltőállomás létrehozására.

A BMW az i3-as városi elektromos kocsiját megvásárlóknak nyaralásuk idejére felkínálja nagyobb, 330e jelű hibridmodelljének használatát. Los Angelesben a rendőrség személyszállításra a következő három évben száz i3-ast állít szolgálatba (darabonként havi százezer forintért bérelve). A Mercedes is belehúzott: 2020-ig négy elektromos kocsit fejleszt ki, októberben bemutatja egy feltöltéssel 500 kilométeres útra képes szabadidőautóját.

A piacvezető amerikai Tesla cég 35 ezer dollárért (kb. tízmillió forint) széles tömegeknek kínálja a Model 3-at, melyből csupán a bemutatót követő 24 órában 158 ezer darabot rendeltek az érdeklődők.

A Tesla gyártja az utak királyát is: a 85D típusú modell 270 mérföldet (380 kilométer) képes megtenni egy feltöltéssel – igaz, ennek a típusnak az ára 75–85 ezer dollár között mozog. A várva várt Model 3 a töltőállomások széles körű elterjesztését is kikényszeríti, ebben a gyártó cég szintén kezdeményező szerepet vállal. Ám még így sem főzik le Japánt, ahol világelsőként máris több az elektromos töltőpontok száma, mint a benzinkutaké.

Ebben úttörő szerepet játszik a Nissan autógyár, melynek Leaf modellje több példányát is használja az egyik budapesti taxivállalat.

Vásárlás alkalmával a hatótávolság nagyságán kívül leginkább az áraké a döntő szó. A Németországban 2010-ben üzembe helyezett elektromos hajtású autók ára átlagosan 100, tavalyelőtt 45, a múlt évben 41%-kal haladta meg a belsőégésű motorral szerelt kocsikét.

Tehát, ha lelassult is, tagadhatatlan a haladás. Ha a tendencia folytatódik, 2020-ra átlagosan 26%-kal lesznek drágábbak a villanyautók a hagyományos kocsiknál. Szakértők szerint az áttöréshez ennek az értéknek 10% alá kell esnie.

Idehaza, ha a tulajdonosa igazolja, hogy elektromos autót használ és a mérést is megoldja, éjszakai áramvételezéssel töltheti fel a kocsiját. De a nagy előreugráshoz szükség volna a regisztrációs adó, a vagyonszerzési illeték, a gépjármű- és cégautóadó megfizetése alóli mentességre vagy kedvezményre. A kibontakozást szolgálja a dél-koreai Samsung konszern terve is, hogy a Gödön korábban képcsőgyártással foglalkozó telephelyén elektromos autók energiatároló rendszeréhez készítenének akkumulátorokat.

Közeleg hát az idő, amikor mind többen vehetik meg életük első villanyautóját.