Változások a Quaestor-ügyben

Öt vádpontban indulhat per Tarsoly Csaba és társai ellen a Quaestor-ügyben, összesen 5458 rendbeli, különösen nagy értékben és bűnszervezetben elkövetett csalás és sikkasztás miatt. Mint az ismert, Tarsolyék, a Quaestor brókercég vezetősége összesen 77 milliárd forintnyi kárt okozott harmincezernél is több embernek.

De más téren is történt változás a Quaestor ügyében. Múlt hét végén ugyanis a Transparency Internationalnek adott igazat a bíróság: ennek értelmében a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (a Külügyminisztérium egyik háttérintézménye) ki kell adnia, mekkora összeget tartott pontosan a brókercégeknél, és mennyi pénzt vett ki a Quaestorból és a Hungária Értékpapír Zrt.-ből azok bedőlése előtt. Mindez azért fontos, mert a kereskedőház a Quaestor bedőlése előtt vette ki a pénzt a brókercégből, felvetődik tehát a gyanú, hogy bennfentes információknak köszönhetően mentette ki a vagyonát. Amit több mint harmincezer kisbefektető már nem tudott megtenni. A kereskedőház korábban megtagadta, hogy kiadja ezeket az adatokat, mondván, nem közfeladatot látnak el, így nem is közpénzről van szó.

Korábban már nyilatkozott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, akkor azt közölték, hogy 2015. március 5-én (a Quaestor március 9-én döntött az öncsőd mellett) döntöttek a pénzek kimenekítéséről. Orbán Viktor miniszterelnök is ezt a verziót erősítette meg, sőt mint mondta, ő adott utasítást a pénzek kimenekítésére, látva a brókercégek megrendülését.

Kérdés, hogyha az állam számára a krach nyilvánvaló volt, miért nem tájékoztatta a kisbefektetőket is?