Az ablakjog élharcosa - Hundertwasser július végéig a Gerbeaud-házban

„Egy színnel teli világ maga a paradicsom.” Egy nem mindennapi művész szavai ezek, akinek poszterek, bélyegek, rendszámok, autópályapihenők és szemétégetők viselik kézjegyét. Mindent tisztelt, ami él, a természetért és a vegetáció pusztítása ellen manifesztumok sorát tette közzé, a hatásosság érdekében pedig nem átallott ezek közül meztelenül felolvasni néhányat a nyilvánosság előtt. Az osztrák Friedensreich Hundertwasser (jelentése: száz víz) neve még életében fogalommá vált, a festőművész, építész egyedi színés formavilága sokakból rajongást, míg másokból ellenszenvet váltott ki.

Ország-világBiczó Henriett2016. 07. 04. hétfő2016. 07. 04.

Fotó: Üveges Zsolt

Az ablakjog élharcosa - Hundertwasser július végéig a Gerbeaud-házban Fotó: Üveges Zsolt

Elszántan szót emelt az úgynevezett „ablakjog”-ért, miszerint mindenkinek joga van a háza külső falát úgy megtervezni és kialakítani, ahogyan az neki megfelelő és a legjobban tetszik. Ötletét nem fogadták jó szívvel az illetékesek, de Hundertwasser mindent megtett, hogy hozzájáruljon az ember és az őt körülvevő világ harmóniájának megteremtéséhez.

A tizenhat évvel ezelőtt elhunyt művész több tucat grafikájából nyílt kiállítás a budapesti Gerbeaud-házban, melyeket egy német magángyűjteményből hoztak Magyarországra.

Az elveszett kívánságok szigete, Az álmokhoz való jog vagy a Fájdalmas a szerelemben várni, ha a szerelem máshol van című képein tobzódnak a színek, hullámoznak a vonalak, a mesterséges és a természetes környezet közötti disszonancia vagy a létrehozható harmónia elevenedik meg Hundertwasser keze alatt. Erőteljesen rajongott a keleti képzőművészetért, elsajátította a japán fametszetkészítést, nagy hatással volt rá Shoichi Hasegawa művészete.

A kiállítás anyaga azért is különleges, mert Hasegawa néhány alkotása szintén látható. A hatvanas évek elején, szinte azonos időben határozták el mindketten, hogy hazájukon kívül új művészi technikákat fedeznek fel, tanulmányoznak és alkalmaznak. A nyugati művészt a Kelet vonzotta, a keleti festőt pedig a Nyugat világa, kultúrája érdekelte. A két művész alkotásai harmonizálnak, s ezt az érzést látogatóból is előcsalogatják.

Hundertwasser egyszer úgy nyilatkozott: a jó művész képes rá, hogy az embereknek járható utat mutasson, ami a pesszimizmusukat eloszlatja. Nos, már ezért is érdemes megnézi a Kelet és Nyugat című kiállítást, mely július 31-ig tekinthető meg.

Ezek is érdekelhetnek