Első pillantásra ijesztőek lehetnek a számadatok - Kinek fájjon a feje?

Nyilvánvaló, hogy a kilépésre szavazó britek egy része úgy gondolta: ami jó nekik az unióból, azt azért továbbra is kérik szépen. Ilyenek például a gazdák is, akiknek 58 százaléka inkább a távozást választotta, ám a Brüsszelből érkező támogatásról egyelőre semmiképpen nem szeretnének lemondani.

Ország-világHardi Péter2016. 07. 08. péntek2016. 07. 08.

Kép: REFILE Workers sort Carrots at Poskitts farm in Goole, Britain May 23, 2016. REUTERS/Andrew Yates - RTX2EAK5, Fotó: © Andrew Yates / Reuters

Workers sort Carrots at Poskitts farm in Goole,
REFILE Workers sort Carrots at Poskitts farm in Goole, Britain May 23, 2016. REUTERS/Andrew Yates - RTX2EAK5
Fotó: © Andrew Yates / Reuters

A távozást egyébként annak ellenére részesítették előnyben, hogy személy szerint ők hasznot húztak az unióból, hiszen azt a támogatást, amely valamennyi tagország gazdáját megillette, az ő számlájukra is átutalták. Ez az, amit legalább 2020-ig meg akarnak kapni.

Szeretnék azt is, ha leendő kormányuk elintézné: termékeiket továbbra is szabadon forgalmazhassák szerte a kontinensen. Az angol élelmiszer-feldolgozóipar számára ugyanis megoldás lehet, hogy a zsugorodott unióba teszik át a székhelyüket, viszont ezzel még nincsenek kisegítve a szigetország élelmiszeralapanyag-termelői.

És mi a helyzet a kontinens gazdáival, őket miként érinti a britek távozása? Különösen annak fényében, hogy tudjuk: a közös kasszába befizetett összeg 38 százalékát a mezőgazdaságnak osztják vissza.

Első pillantásra ijesztőek lehetnek a számadatok: az uniós költségvetéséhez London 2014-ben több mint 10 százalékkal, vagyis 7 milliárd eurón felüli összeggel járult hozzá. Ennek arányos része fog tehát hiányozni a mezőgazdaságból. Mindjárt enyhülhet azonban a gazdák aggodalma, ha tudjuk, hogy ennek körülbelül a fele végül visszakerült a britekhez. A brexittel a mezőgazdaságra szánható pénz összesen mintegy 2,9 milliárd euróval lesz kevesebb, ami a kifizetett támogatás 5 százaléka körüli összeg. Ez sem kevés, ám a maradó országok befizetéseinek megfelelő átcsoportosításával ellensúlyozható.

Az igazi vesztesek tehát nem a kontinens, hanem a szigetország gazdái, akik akár az előreláthatólag 2018-as kilépéstől, vagy sikeres harcuk esetén akár 2020-tól is, de nem számíthatnak többé uniós támogatásra.

Megint más kérdés, hogy a távozással a Nagy-Britannia költségvetésében maradó összegből mekkora részt tudnak maguknak kihasítani. Ez pedig lehet akár magasabb is, mint amekkorát korábban kaptak, hiszen Brüsszel ezt egy nem tagország esetében már nem minősítheti tiltott támogatásnak – viszont sújthatja védővámokkal.

Egy bizonyos: a brexit értékelésekor is érdemes a pró és kontra érveket számba venni. Izgalmas megállapításokra juthatunk.

Ezek is érdekelhetnek