Füstbe ment terv

Mindkettő sérti az uniós szabályokat.

Ha bevezették volna, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj akár hatvanszoros eltérést is jelent, és jól járt volna vele például a CBA vagy a COOP is. Utóbbi, a dohányipari különadó pedig a Continentalnak kedvezett volna (ez Lázár János ismerősének, Sánta Jánosnak a cége).

Az uniós szervezet nem azt kifogásolja – írja közleményében –, hogy a magyar kormány különböző adót vet ki például a dohánytermékekre (az egészségügyi rendszer finanszírozása érdekében ez egyáltalán nem baj), a gond az, hogy a vállalkozások nem részesülnek egyenlő elbánásban. Míg egyesek sokkal rosszabbul járnak a különadókkal, másokat nem érint drasztikusan a kivetett közteher. Kifogásolták azt is, hogy a magyar kormány nem tudta bizonyítani, jogos a kivetendő adó szerkezete.

Az ügy egyébként tavaly kezdődött, amikor is a kormány benyújtotta a két különadó tervezetét. A dologból végül nem lett semmi. Az unió vizsgálódni kezdett, a magyar kormány pedig 2015 novemberében úgy döntött, eltörli a tervezetet. Mivel nem szedtek be – jogtalan – adót, így visszafizetni sem kell semmit. De ha anyagi következménye nincs is a vizsgálatnak, az ügy komoly üzenetet hordoz: Brüsszel figyel és nem szívesen hagyja, hogy igazságtalan módon járjanak jól, jobban egyesek.