Jogi esetek: Pista bácsi magánélete

A régiek között volt egy, a faluban jól ismert, idősebb gazdálkodó – nevezzük Pista bácsinak –, aki az utcán emelt hangú szóváltásba keveredett a plébánossal. Ezután Pista bácsi felháborodásában a sajtóhoz fordult.

A megyei lap újságírója ellátogatott a faluba, az ügy minden résztvevőjét megszólaltatta, így a plébánost is, aki egyebek között azt találta mondani: „Úgy gondoltam, Pista bácsi nem képviselheti az egyházközséget, ha a magánélete botrányos, ha a feleségének kell kihúznia a kocsmából.”

Pista bácsi személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított a plébános ellen, és kártérítést követelt. A plébános nyilatkozatának három mondatát sérelmezte, mi ezek közül csak a Pista bácsi botrányos magánéletével foglalkozó részt tárgyaljuk.

A plébános elmondta, hogy botrányos magánéleten ő azt értette, hogy Pista bácsi rendszeresen betér a kocsmába, ahol megiszik egy-két üveg sört, és ilyenkor előfordul, hogy a neki nem tetsző emberekkel emelt hangon veszekszik. Az ügyben a tanúk megerősítették, hogy Pista bácsi „megissza a magáét”, tényleg előfordult már vele egy kis hőbörgés, de amúgy Pista bácsi példás családi életet él és rendes ember.

A plébános azzal érvelt, hogy ő a véleményét közölte az újságíróval, és az általa elfogadhatóhoz képest minősítette botrányosnak Pista bácsi életmódját. A vélemény megfogalmazása nem volt indokolatlanul bántó vagy sértő, ezért nem sérthetett személyiségi jogokat.

Pista bácsi azonban azt mondta, hogy a faluban a társadalmi érintkezés szokásos helyszíne a kocsma, ehhez hozzátartozik a mérsékelt alkoholfogyasztás is, és ő ehhez képest olyan többletmagatartást nem tanúsított, ami indokolttá tenné a „botrányos” szó használatát.

A bíróság úgy okoskodott, hogy a „botrányos” jelzőt egy adott közösségben a sokakban megütközést keltő, szégyenteljesnek tartott magatartásra lehet használni – márpedig a tanúvallomások alapján úgy tűnik, Pista bácsi viselkedése az adott közegben normálisnak számít.

Súlyosabb, hogy a vélemény burkolt tényállítást tartalmazott, miszerint Pista bácsit „az asszonynak kell kihúznia a kocsmából”, ami rendszerességre utal – ez pedig tényszerűen nem igaz, csak egy tanú vallotta, hogy hallott ilyen esetről. Ezért a plébánost Pista bácsi személyiségi jogainak megsértéséért kártérítés fizetésére kötelezték.