Káosz ellen fejcsere

Theresa May (képünkön középen) brit belügyminiszter lehet Nagy-Britannia 76. – egyben Margaret Thatcher után a második női – miniszterelnöke, miután David Cameron június 23-án, a szigetország unióból való kilépését eldöntő népszavazást követően lemondott.

Ország-világMarkos Mária2016. 07. 15. péntek2016. 07. 15.

Kép: July 11, 2016 - London, United Kingdom: Theresa May delivers a speech after it has been announced she will become prime minister on July 13, succeeding David Cameron., Image: 293805673, License: Rights-managed, Restrictions: No publication in Australia, France, Italy, Spain, New Zealand and the United Kingdom, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Polaris, Fotó: Profimedia

Theresa May named UK's new PM
July 11, 2016 - London, United Kingdom: Theresa May delivers a speech after it has been announced she will become prime minister on July 13, succeeding David Cameron., Image: 293805673, License: Rights-managed, Restrictions: No publication in Australia, France, Italy, Spain, New Zealand and the United Kingdom, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Polaris
Fotó: Profimedia

A jelenlegi miniszterelnök hétfő délelőtt a Downing Street 10. előtt bejelentette, szerdán (lapzártánk után) lemond, miután egyeztet II. Erzsébet királynővel. Addigra, kis túlzással, mindennap gurult egy fej, érdekes módon épp a brexitet támogató politikusok közül. Cameron lemondása után nem sokkal bejelentette távozását az addig miniszterelnökként esélyesnek számító Boris Johnson, London volt polgármestere, Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP párt vezére, hétfőn pedig a kétfős mezőnyre szűkült jelöltek közül újabb brexitpárti politikus lépett vissza Andrea Leadsom energiaipari államtitkár személyében. Az 53 éves politikus szinte ismeretlen volt az angol belpolitikai életben, a kilépés mellett kampányolva viszont olyan sikeresen emelte fel hangját, hogy a miniszterelnöki posztra is komoly esélyesként számoltak vele a népszavazást követő belpolitikai válságban. Leadsom azután került a támadások kereszttüzébe, hogy egy újságban megjelent interjúban azt fejtegette, a britek jobban járnának vele, lévén ő anya, mint Mayjel, akinek nincsenek gyerekei.

Előzetesen is az 59 éves Theresa Mayt tartották az egyik legnagyobb esélyesnek, annak ellenére, hogy a belügyminiszter – aki egyúttal nőügyekért és esélyegyenlőségért is felelős miniszter volt idáig – az EU-tagság megtartására biztatta a briteket.



A britek kilépésének hírére és az azt követő belpolitikai hercehurca hatására Európaszerte javult az unió megítélése. Németországban Angela Merkel kancellár népszerűsége visszaerősödött a menekültválság előtti szintre, és pártja, a konzervatív CDU, illetve nagykoalíciós partnere, a szociáldemokraták támogatottsága is nőtt. Ezzel szemben az euroszkeptikus és bevándorlásellenes szélsőjobbos Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűsége 3 százalékot esett.
Hasonló a helyzet Hollandiában, noha a brit referendum után sokan ezt az uniós tagállamot tartották a következő kilépőnek. Bár a szélsőjobbos Geert Wilders pártja, a Szabadságpárt még mindig a legnépszerűbb politikai erő a megosztott holland palettán, a legfrissebb felmérések szerint, ha most lennének a választások, a 150-ből csak 30 helyet szereznének a parlamentben.


A Cameront leváltó Theresa May beszédében megígérte, hogy a lehető legjobb kilépési egyezményt kötik majd az unióval. A britek megnyugtatásának szánva közölte, hamarosan kiforr Nagy-Britannia új szerepe a világ országai között. Beszédében kiemelte az ország egyesítésének fontosságát is.

Ezek is érdekelhetnek