Sok dühös ember - Mi lesz a magyarokkal? - Következő lépés? - A brexitről Feledy Botonddal beszélgettünk

„Még egy ilyen győzelem, s mind elveszünk” – az Európai Unióból kilépni akaró britek pirruszi győzelme nyomán Plutharkosz szavait új tartalommal töltötték meg a szigetország belpolitikai pocsolyájában egymást taposó népszerűséghajhász politikusok. 

A brit gazdaság kiváló mutatói és a józan ész ellenére az egyszerű néplélek akarata és egy kontinens rémálma vált valóra a népszavazás nyomán. E precedenst teremtő kilépéssel megnőtt annak az esélye, hogy több ország is búcsút int az uniónak. Egy Franciaországban végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a franciák a brit elégedetleneknél jóval nagyobb arányban, több mint 60 százalékban tekintenek kedvezőtlenül Brüsszelre – vázolta a brit népszavazás kimenetelének egyik leglényegesebb kockázatát dr. Feledy Botond külpolitikai szakértő 


.KÖVETKEZŐ LÉPÉS? 

Az egy tagország távozását szabályozni hivatott Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének értelmében elindítják a kilépési eljárást. Erre két évük van a tárgyalófeleknek, ha addig nem sikerül megállapodniuk, akkor az uniós jog hatályát veszti a kilépő állam területén, ami Angliának óriási csapást jelentene mind az üzleti, mind a civil szféra tekintetében, ezért érdekükben áll megállapodni. 

Feledy szerint a két év nagyon rövid idő, rengeteg a bizonytalanság és a vitás terület, kezdve az olyan hétköznapi tételektől, mint a roamingdíjak (külföldi mobilkapcsolási díj) vagy a külföldön tanuló egyetemisták tandíjának kérdése. 

Ennél vannak nagyobb horderejű, a brit gazdaságot alapjaiban érintő ügyek, például az a több mint ötven kereskedelmi megállapodás, amely az EU-ban harmadik országokkal szemben áll fenn, és amelyet újra kell tárgyalniuk. A britek ezzel a döntéssel nemcsak az unióból mint gazdasági közösségből léptek ki, hanem abból a kettős tengelyből is, amelyet majd az EU és az USA között formálódó szabadkereskedelmi megállapodás jelentene, s amely a világ legnagyobb gazdasági zónáját teremtheti meg. 

A szakadás talán az Egyesült Királyságot sem kerüli el, e névből könnyen Anglia lehet. A skót pártvezér már jelezte, Skóciát – ahol kiemelkedően magas volt a maradni szándékozók száma – továbbra is az unió tagállamai közt szeretné tudni: kiírhatják a következő függetlenségi népszavazást, és azt a tavalyi kudarc után most már jó eséllyel meg is nyerhetik. Az északírek is különleges helyzetbe kerülhetnek, hiszen Írországgal szárazföldi határuk van. 


MI LESZ A MAGYAROKKAL? 

Mintegy hárommillió uniós munkavállaló dolgozik a szigetországban, köztük több százezer magyar. Rövid távon biztos, hogy nem kapnak levelet a Bevándorlási Hivataltól, hogy másnap hagyják el az országot. Mint ahogy az is borítékolható, hogy a kétéves tárgyalási időszak után nem tudnak majd tovább dolgozni az eddig megszokott módon. Ám dr. Feledy Botond szerint az is biztos, hogy a megszerzett jogokat nem lehet könnyen visszavenni, még akkor sem, ha az uniós tagság megszűnik. 

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy mintegy 1,5 millió brit állampolgár tartózkodik az EUban: azzal, hogy a rájuk is vonatkozó uniós joganyag továbbra is érvényes legyen, sakkban lehet tartani Angliát a tárgyalásokon. 

Nem lehet tudni egyelőre, hogy a kormányfő lemondása – David Cameron miniszterelnök és Jonathan Hill pénzügyekért felelős uniós biztos már távozott posztjáról – és a skót elszakadás milyen újabb populista intézkedésekhez vezet. A brexitszavazás a legjobb példa arra, hogy sikeresen lehet hergelni az erre fogékony honiakat a külföldi munkavállalók ellen, akár anélkül is, hogy azok jelenléte gondot okozna. 

Ugyanis az EU-ból Angliába érkező munkavállalók nagyobb arányban (85 százalékban) vállalnak munkát, mint a britek (75 százalék), azaz közülük 10 százalékkal kevesebben veszik igénybe a szociális ellátórendszert. Ez a szám még rosszabb az EU-n kívülről érkező bevándorlók esetében, akik körében csak alig 65 százalékos a munkavállalói arány.  


SOK DÜHÖS EMBER 

Nagy-Britannia nemcsak a skót–ír–brit törésvonal mentén szakadt, de területileg is – a kisebb településeken az unió ellen, a nagyvárosokban mellette szavaztak. Ám Feledy úgy véli, a legijesztőbb mégis a korosztályos szakadék. A statisztikák szerint a 24 év alatti fiatalok több mint 70 százaléka maradni akart, és az 50 felettiek húztak kifelé nagy számban. Az a jelenség, amelyet az amerikai elnökválasztás republikánus jelöltje, Donald Trump kapcsán mint „angry white men”-t (dühös fehér emberek) értelmeznek, már az európai kontinensre is begyűrűzött, s a brexitszavazásban csúcsosodott ki. 

A globalizáció és az ipari szektor beszűkülése következtében az egykor magas életszínvonalon élő nyugat-európai munkások, így a brit kétkezi dolgozók is részben a globalizáció relatív veszteseinek érzik magukat. A nagyvállalatok az ipari termelést, gyártást Ázsiába vitték, minek következtében ezek az emberek mára munkanélkülivé válhattak, megélhetésük forrásai csökkentek vagy épp meg is szűntek. Feledy szerint a következő jelenség várhatóan az angry young men (dühös fiatalok) lesz, azok a mai huszonévesek, akik rendkívül elégedetlenek a politikai elit döntéseivel. Kérdés, hogy ennek milyen formában fognak hangot adni. 


MERRE TART A MAGYAR VÁNDOR?  

Az unió egy eddig nem hajózott, ismeretlen területen kénytelen a jövőben vitorlázni, ahol bármi megtörténhet. 

Magyarország szempontjából aggasztó kérdés, hogy az unióban elindul-e a sokak által várt újratervezés, aminek következtében létrejöhetne egy új, hatékonyabb intézményrendszer. Donald Tusk, az Európai Parlament elnöke korábban arról beszélt, hogy ki kell használni a lehetőséget egy Egyesült Királyság nélküli, sokkal mélyebbről építkező unió megteremtésére. Ez egy olyan schengeni övezetet jelentene, amely a növekedésre épít, ahol van közös adósságviselés, egységes fiskális és adópolitika. Talán ennek az eddig hiányzó politikai akaratnak a megteremtésére is jó alkalom lehet a brexit.

Hogy mi, magyarok benne leszünk-e a második integrációs körben, kapunk-e meghívót oda, kétséges, hiszen nem vagyunk eurózónatagok, és több tekintetben szembe mentünk Berlinnel, Brüsszellel egyaránt. Belátható időn belül egy többdimenziós unió emelkedhet ki a habokból, és könnyen meglehet, hogy nem megy orral a part felé mind a 27 tagállam.