Védekezik a világ

A hétvégi varsói NATO-csúcstalálkozó után borítékolható, hogy Kelet-Európa lesz a Szövetség és Oroszország közötti taktikázás fő területe. Egyik fél fegyverkezésére a másik hasonlóan fog válaszolni – egyre élesebben elkülönülnek a befolyási övezetek.

Ország-világKirály Farkas2016. 07. 16. szombat2016. 07. 16.

Kép: July 9, 2016 - Gdynia, Poland - Gdynia, Poland 9th, July 2016 Radars and missile launchers are seen. NATO days in Gdynia during NATO alliance summit in Warsaw. Polish army shows military equipment at the Kosciuszko Square in Gdynia., Image: 293699924, License: Rights-managed, Restrictions: * France Rights OUT *, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Zuma Press - News, Fotó: Profimedia

NATO Days in Gdynia, Poland
July 9, 2016 - Gdynia, Poland - Gdynia, Poland 9th, July 2016 Radars and missile launchers are seen. NATO days in Gdynia during NATO alliance summit in Warsaw. Polish army shows military equipment at the Kosciuszko Square in Gdynia., Image: 293699924, License: Rights-managed, Restrictions: * France Rights OUT *, Model Release: no, Credit line: Profimedia, Zuma Press - News
Fotó: Profimedia

Talán nemcsak a varsói csúcs, hanem az utóbbi huszonöt év egyik kulcsfontosságú pillanata volt, amikor az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – azaz a NATO – átvette az európai ballisztikus rakéták rendszere fölötti vezérlést. A hidegháború vége óta nem volt hasonló helyzet: a szervezet Romániában, Törökországban, Spanyolországban és Lengyelországban állomásoztatott fegyverek felett rendelkezik. Emellett döntöttek több ezer katona Romániába, Lengyelországba, valamint a balti államokba telepítéséről. Oroszország természetesen nem hagyta szó nélkül mindezt – Moszkva szerint abszurdak a NATO olyan sugalmai, miszerint Oroszország veszélyt jelent(het) a szomszédaira, és ezért kilátásba helyezte „szimmetrikus katonai lépések” megtételét. Tény, hogy a helyzet egyre élesebb Oroszország és a Nyugat között – s bár egyes országok, mint Francia-, Olasz- és Németország, inkább mérsékelt hangúak, mintsem ellenségesek, a feszültség biztosan és nem is lassan növekszik. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára persze biztosította a világot arról, hogy a szervezet nem kíván fegyveres konfliktusba keveredni, hanem építő jellegű párbeszédet szeretne folytatni Moszkvával. Azt is hozzátette, hogy az oroszok kertje alá telepített rakéták nem jelentenek fenyegetést. „Oroszország a legnagyobb szomszéd, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Nem lehet és nem szabad elszigetelni” – mondta. Nem nehéz elképzelni, mit gondol erről az orosz medve…

A világ felpörgött a napokban. Románia máris a hadereje korszerűsítéséről beszél. Oroszország a START (a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló) szerződés betartását az említett rakétarendszer módosításához köti. Moldova a NATO segítségét kérte az orosz csapatok kiűzéséhez a szakadár Dnyeszter menti köztársaságból. Bulgária azt hangoztatja, hogy a Fekete-tengert fegyvermentes övezetté kellene nyilvánítani. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Európát. Lengyelország nem győzi köszönni Romániának azt a századnyi katonát, amelyet a NATO-csapatok megerősítésére küldenek oda. A NATO pedig azt közölte, hogy közvetlen támogatást fog nyújtani az Iszlám Állammal harcoló feleknek. Mindenki védekezik tehát. Csak a nagy védekezésnek nehogy támadás legyen a vége – a történelem arra tanít, hogy az a legjobb védekezés…

Ezek is érdekelhetnek