Fókuszban: a patológia - Amiről a szövetek vallanak

– Sokáig valóban úgy gondoltak ránk: a patológus a kórházi alagsorban a holttest fölé görnyed, s a halál okát kutatva közelebb van a véghez, mint az eleven emberhez. Holott főként az élő szervezetből kimetszett hajszálvékony szöveteket vizsgáljuk mikroszkóppal. Ha kóros folyamat nyomaira bukkanunk, a diagnózisunk alapján képes az orvos személyre szabott terápiát előírni a betegnek – mondja lapunknak Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézetének professzora, az emlőrák tudós kutatója.

Számos betegségre, a daganatokra pedig különösen igaz: pontos diagnózis nincs a patológusok nélkül. „Diktáló szakma" az övék, alaptudomány a gyógyításhoz: meghatározhatnak – túl a terápiákon – kutatásokat, s észrevehetnek új betegségeket is. A hazai patológustársadalom például rendkívül büszke Krompecher Ödönre, aki a XX. század elején felfedezte a bazalioma nevű gyakori bőrdaganatot. Krompecher úgy vélte: jó orvos csak az lehet, aki jártas a kórbonctanban. Így gondolta Kulka Janina is. Meséli: amikor végzett az egyetemen, rettegett, milyen kínos lesz, ha a páciens tünetét nem képes majd azonosítani:

– De tudtam, hogy a patológiából sokat tanulhatok. A szövetek, szervek „elbeszélik” a betegségek eredetét is. Maradtam aztán a patológiánál. Több mint harminc év alatt az ambícióm sem változott: ne tévedjek a diagnózissal. Máskülönben úgy kezdtem a szakmát, hogy boncoltam. Ma már ezt nem csinálom, ám számos kollégám igen. Ha valakinél kétséges a halálok, ma is a patológus ad választ a nyitott kérdésekre. Ahogyan a gyógyulás első lépése szintén a patológus értékelése lehet a kór felismerésével, a szövettani, citológiai és molekuláris diagnosztizálással.

Nyilván a patológiát is inspirálja a modern kor: pár éve szenzáció lett a digitális patológia.

Molnár Béla belgyógyászprofesszor – fizikusokkal és mérnökökkel összefogva – az elsők között fejlesztette ki a digitális mikroszkópot, mellyel a szövetmetszet a számítógépben digitális adathalmazként pontosan vizsgálható. De távdiagnosztikához, oktatáshoz is tökéletes eljárás.

– A magyar patológusokon sokat segítene az országos digitális hálózat, a „telepatológia” – magyarázza Kulka Janina. – Nagyjából kétszázötvenen vagyunk itthon, ám kétszer ennyi patológus kellene. Bár az összes kórházban dolgozik patológia, nincs mindenhol patológus. E helyekre másodállásban, „vendégpatológusként” mennek a kollégák.

De azért már egyre többen választják ezt a szakmát idehaza. Miért vonzóbb manapság? A professzor asszony szerint mindig rendkívül fontos tudást jelentett, csak most már láthatóvá is vált a patológia:

– A betegtájékoztatás és a betegjogok erősödésével mindennapos, hogy a páciens minket kér fel, értelmezzük a leletét. Így közvetlenül is megtapasztalja a szerepünket, felelősségünket a gyógyításban. A citológiai rendeléseken is egyre gyakrabban a patológus veszi le a mintát, amit aztán diagnosztizál. S még rengeteg a feladatunk: az emberi test működésének számos rejtélye egyelőre megoldatlan.