Jogi esetek: Adni illik?

A régi Btk. vonatkozó paragrafusa szerint a költségvetési szerv dolgozója, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér vagy a kötelessége megszegéséért ilyen előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, az elköveti a vesztegetés vétségét.

Az ügyészség azzal érvelt, hogy a szülészet költségvetési szerv, a vádlottak annak dolgozói, akik jogtalan előnyt kértek a működésükért, hiszen az egészségbiztosítás valamennyi beavatkozást fedezi ilyen esetekben.

A védelem viszont úgy okoskodott, hogy a hálapénz nem lehet jogellenes előny, hiszen egy 1995-ös törvény a borravalóval együtt megnevezi mint legális jövedelmet, sőt azt is előírja, hogy adózni kell belőle. Az ügyészség ezt azzal ütötte el, hogy a Munka törvénykönyve meg azt írja elő, az ilyen előnyök elfogadása a munkáltató egyetértéséhez kötött.

A védelem szerint viszont a Munka törvénykönyvének megsértése nem büntetőjogi kérdés, hanem munkajogi, ennek egy fegyelmi eljárásban volna jelentősége, a büntetőperben viszont nem számít.

A bíróság végül kimondta, hogy a hálapénz legális, amennyiben a beteg hálájának utólagos és önkéntes kifejeződése. Viszont ha előre kérik – vagy csak óhajtják, vagy jelzik, hogy adni illik, ez mind kérésnek számít –, akkor jogtalan előny. Ezért alapvetően mindenkit felmentettek a perben, aki nem kérte a hálapénzt. Aki viszont beszélt róla, hogy azt adni kell vagy illik, azt bűnösnek mondták ki vesztegetés vétségében, és pénzbüntetésre ítélték. Akadt olyan is, aki magának nem kért pénzt, csak elmondta, hogy bár nem ért vele egyet, de szoktak adni ennek és annak – őt például bűnösnek mondták ki, de büntetést nem szabtak ki rá, a tettét olyan enyhének találták.