Lőporfüst – Kövek között

Korábban csak vezetett csoportok merészkedhettek a kazamaták egyes szakaszaiba, melyek az egri vár most lezáruló 2,2 milliárd forintos rekonstrukciójának jóvoltából megnyíltak a nagyközönség előtt. A vár és a székesegyház építéstörténetét, valamint a várharcokat makettek, 3D-s animációk és interaktív elemek is segítenek megeleveníteni.

– A török hódítás égette belénk Eger jelentőségét. Az 1552-es ostrom utáni négy évtized Eger fénykora volt. A török kort kár lenne idealizálnunk. A magyar állam belerokkant a török elleni hadviselésbe, és a népességfogyás is sorsdöntőnek bizonyult – véli Fodor Pál történész, turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, aki elsők közt láthatta az új kiállítást. Szakmabeliként megjegyezte: a tudósok vitáznak arról, hogy van-e helye az elektronikus kütyüknek a kiállításokon, ám Egerben nem vetették el a sulykot. Nem uralkodott el a technika, s bár használhatunk érintőképernyőt, s láthatunk 3D-s rekonstrukciókat, nem sérült a történetiség.

Legendák fűződnek a Gárdonyi Géza regényében is szereplő kazamatákhoz: egyik kútjából például előkerült egy 1509- ben öntött ágyú, amit az 1552-es ostromban is használhattak. Jó 200 éve találták meg, s mikor leégették róla a rozsdát, váratlanul elsült. Kiderült: megtöltve került a kútba. A török kori fegyverek másait is láthatjuk a kiállításon, melyet az alsó és felső ágyúteremben, illetve a kaszárnyateremben rendeztek be. Otthoni kísérletezésre nem ajánlható, de azt is kideríthetjük, eleink milyen arányban keverték a fekete füstös lőporhoz a faszént, a ként és a salétromot.

Az egri várat amúgy Eszterházy püspök idejében kőbányának használták, így az erősséget akár eredeti köveiből is visszaépíthetnék. Igaz, ahhoz a város jó néhány házát le kellene bontani…