Meddő ország lehet

Nincs szappan, rizs, hús és tejtermék a nem is olyan régen még gazdagnak tartott Venezuela boltjaiban. Amikor néha (idén háromszor történt meg) megnyitják a határt, tízezrek özönlenek a szomszédos Kolumbiába vásárolni. Ám az ország harmincmillió lakosa nemcsak lélegzik, eszik meg iszik. A hagyományos fogamzásgátlók, úgymint óvszerek és tabletták, szintén eltűntek a polcokról. Amikor van áru, a gyógyszertárak 600 bolívárért árulnak egy hármas csomagolású óvszert, amelynek az ára a feketepiacon 2000 bolívárra nő – a minimálbér, a legtöbbek bére az országban, 33 000 bolívár, azaz alig több mint 9000 forint.

Orvosok és egészségügyi dolgozók hívták fel a világ figyelmét: országukban, főleg a növekvő szegény réteg körében egyre nagyobb az igény a művi meddővé tételre. Statisztikák ugyan nem állnak rendelkezésre – s ha lennének is, a publikálásukért rettenetes megtorlás járna –, ám álljon itt egy példa.

Miranda államban (a második legnagyobb szövetségi állama Venezuelának) időnként „sterilizálási napokat” szerveznek a rászorulók számára, mintegy negyven helyszínen. Az ott dolgozók szerint tavaly még nem kellett rohammunkában dolgozniuk, sőt pihenni is volt idejük – manapság viszont több mint 500 nő van a várólistán. Korábban feltétel volt a négy gyerek és az alacsony jövedelem. Most egy- és kétgyerekes, fiatal anyák szeretnék alávetni magukat a többnyire visszacsinálhatatlan műtétnek. Venezuela lakosságának 85 százaléka római katolikus, az egyház doktrínája pedig a fogamzásgátlás és az abortusz semmilyen formáját nem fogadja el, hacsak a nő élete nem forog kockán.

Ez a jelenség érzékletesen mutatja, hogy az olajban gazdag ország gazdasági leépülése miféle súlyos döntésekre kényszeríti az ott élőket. És a meddősítésnek nem lesz hamarosan vége, ahogyan (s amiért) a többórás sorban állásoknak se. A gazdaságát – hibásan – szinte kizárólag a kőolajkivitelre alapozó állam az elemzők szerint egy éven belül üres államkasszában kotorászhat. Tartalékai öt év alatt harmadára csökkentek, 11,9 milliárd dollárra – ebből 5,7 milliárdnyi adósságot kell rendeznie idén. Kétségbeesésében a kormány olyan rendeletet adott ki, amelyben leszögezi: minden venéz állampolgár kötelessége évente 60 napot dolgozni a termőföldeken – szükség esetén annál többet is. Ezt nevezik jobb híján kényszermunkának, amitől csak egy lépés a szolgaság, és ami annyit ér a gazdaságnak, mint megpatkolni a döglött lovat.