Vérszívótól marhakór

A TAVALYI ÉV VÉGÉN még csak a görögöknél jelent meg a kór, aztán rövid fél év alatt átterjedt Koszovóra, Albániára, Montenegróra, Macedóniára, Bulgáriára és Szerbiára. Vagyis itt van a határunkon egy veszélyes marhabetegség.

Ország-világO. Horváth György2016. 08. 07. vasárnap2016. 08. 07.

Kép: mezőgazdaság szabadon tartott állatok lovak szarvasmarha tehén csirda legelő mező 2013 05 15 Fotó: Kállai Márton

Vérszívótól marhakór
mezőgazdaság szabadon tartott állatok lovak szarvasmarha tehén csirda legelő mező 2013 05 15 Fotó: Kállai Márton

Riasztó gyorsasággal terjed a vírus, amely a kérődzőket, főként a marhákat támadja. Mivel az elmúlt hetekben már a szomszédos országban is hivatalosan regisztrálták e betegséget – igaz, a magyar határtól 230 kilométerre –, így itthon is várható felbukkanása. Mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a bajt, már csak azért is, mert az ország élőmarha-exportját is veszélyeztetheti.

Korábban csak afrikai, közel-keleti marhaállományokban regisztrálták az úgynevezett bőrcsomósodáskórt (angolul: lumpy skin disease, LSD). Aztán tavaly megjelent Görögországban, s onnan már nem volt megállás: albán, koszovói, montenegrói, macedón és már a szerbiai szarvasmarhák között is egyre terjed. Az eddigi módszerek tehát bizonyítottan nem alkalmasak a megállítására. A herpeszvírusok közé sorolt kórokozót ugyanis mindenféle vérszívó rovar képes terjeszteni, így a szúnyogok és szívólegyek egyaránt. Ezekből pedig van elég a nyári és őszi hónapokban.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bőrcsomósodáskór látványos: az állat bőre alatt diónyi vagy nagyobb csomók, göbök alakulnak ki. Ez a kisebb baj, de termeléskiesést, csökkenő tejhozamot, sőt sterilitást is okoz, s mindez jelentős  anyagi kárral jár. Végső esetben a vírus miatti szövődmények az állat pusztulását is előidézhetik. A kórokozót nem csak a láthatóan beteg, de a már fertőzött és még tünetmentes állatokat megcsípő rovarok is terjesztik.

A magyar hatóságok riasztották a szakembereket, de azt is siettek közreadni, hogy a vírus az emberre nem veszélyes. A betegség gyors terjedésében lényeges szerepet játszanak az illegális állatszállítások is, ezért kulcsfontosságú, hogy az állattartók betartsák az általános járványvédelmi előírásokat, folyamatosan irtsák a rovarokat, csak ellenőrzött származású, állat-egészségügyi státusú marhákat vásároljanak.

Ahol megjelent a kór, onnan élő marhát elszállítani, tehát exportálni is tilos. Ez nagyon érzékenyen érintene minket, hiszen hosszú idő után most indult meg ismét az egyik legnagyobbnak számító, a török piacot megcélzó hízómarha-kivitelünk.


Bognár Lajos országos főállatorvos egyeztetéseket folytat az Európai Unió szakmai fórumaival a megelőző vakcinázás engedélyeztetéséért. (Jelenleg így még nem védekeznek a kór ellen, a beteg állatokat leölik.) Bár a vakcinázás a védekezés leghatékonyabb módja, az EU-s szabályozás szerint a megelőző vakcinázás alkalmazása jelenleg tilos. Vélhetően változik a helyzet, mert a magyar kezdeményezést Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia is támogatja.

Ezek is érdekelhetnek