Vihar, jég és kártérítés

Nem az idei lesz a biztosítók legsikeresebb éve, ha csak a kifizetéseiket vesszük alapul. Az utóbbi hetekben, hónapokban annyi vihar- és jégkár, beázás, villámcsapás érte az országot, ami korábban nem volt megszokott.

Ország-világO. Horváth György2016. 08. 08. hétfő2016. 08. 08.

Kép: Szűr, 2016. július 28. A hírtelen lezúduló nagy mennyiségű esőtől megduzzadt Csele-patak mezőgazdasági területeket öntött el a Baranya megyei Szűr település közelében 2016. július 28-án. A megyében házakat is veszélyeztet a hirtelen lezúdult csapadék. Több tucat riasztást kaptak a tűzoltók az országon átvonuló vihar nyomán. MTI Fotó: Sóki Tamás, Fotó: Sóki Tamás

Vihar, jég és kártérítés
Szűr, 2016. július 28. A hírtelen lezúduló nagy mennyiségű esőtől megduzzadt Csele-patak mezőgazdasági területeket öntött el a Baranya megyei Szűr település közelében 2016. július 28-án. A megyében házakat is veszélyeztet a hirtelen lezúdult csapadék. Több tucat riasztást kaptak a tűzoltók az országon átvonuló vihar nyomán. MTI Fotó: Sóki Tamás
Fotó: Sóki Tamás

Akinek van biztosítása, az utóbbi hetekben gyakorta tehetett bejelentést, mivel szinte nem múlik el hét komolyabb viharok nélkül. Július 1–25. között a lakossági ingatlanokban hozzávetőleg 4,5 milliárd forint összegben keletkezett kárt jelentettek a hazai biztosítótársaságoknál. A káresetek száma meghaladta az 53 ezret.

A legtöbb káresemény – az elmúlt öt év adatai alapján – május 1-je és augusztus 31. között keletkezik a lakossági ingatlanokban. Ugyanakkor tavaly és tavalyelőtt is az átlagosnál több kárt jelentettek: 2014-ben 135 ezret, 2015-ben pedig 122 ezret. Az idén ezeket a számokat is meghaladhatjuk, mivel a káresetek száma a május 1-je és augusztus 31-e közötti időszakban meghaladhatja a korábbi években mért 115 ezres szintet.

Az elmúlt években májusban és a három nyári hónapban átlagosan 7,5-8 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a lakossági ingatlanokban keletkezett károkra. Ez tavaly és tavalyelőtt meghaladta a 8 milliárd forintot, az idén pedig – mint már említettük – csak júliusban elérte a 4,5 milliárdot.

A mezőgazdaságban keletkezett károk is tetemesek, de tudni kell, hogy csak az a terméskiesés számítható be kárnak, amely az átlaghozam 30 százaléknyi része felett keletkezik. Így is nagy kifizetésekkel számolhatnak a biztosítók is és az állami káralap – ez utóbbinál az idei károkra 24 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezt a pénzt azonban csak 2017 márciusában kapják meg a gazdálkodók.

Hogy a kiskertek tulajdonosainak a kára miként térül meg, az egyértelmű: általában sem a biztosítók, sem a káralap szolgáltatását nem vehetik igénybe.

Ezek is érdekelhetnek