Ismét bizakodva indulhatunk Brazíliába

Szeptember 7-én ismét olyan fény gyullad fel a riói Maracana stadionban, mely az egész földgolyót bevilágítja. Kezdetét veszi a paralimpia, a fogyatékkal élők világversenye, amely előtt az eddigi legnagyobb létszámú magyar csapat tette le az esküt a Nemzeti Színházban (képünkön). Ismét bizakodva indulhatunk Brazíliába, hiszen a minap befejeződött ötkarikás vetélkedésről nyolc aranyéremmel tértek haza sportolóink. 

Egy váratlan esemény kapcsán negyvenháromra bővült a negyvenfősre tervezett paralimpiai keret: az oroszok csapatát az állami szintű doppingolás miatt kizárták, így lettünk mi hárommal többen – az oroszok pedig mintegy kétszázhatvan nekikeseredett fogyatékkal élő versenyzővel kevesebben.
(Friss hír: a 2018-as pjongcsangi téli paralimpiáról is kizárták az orosz sportolókat.) 

Nem könnyű a doppingtémában eligazodni. A teljesítményt növelő szerek használata szigorúan elítélendő, ezzel egyetért minden jó érzésű sportbarát. Ám azokat, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt már eleve hátrányos helyzetből indulnak, egységesen ugyanúgy kell-e büntetni, mint ép társaikat, akik a hozzájuk hasonlóan egészséges sportolók ellenében akartak erkölcstelen előnyt kiharcolni? Lehet, hogy nincs igazam, de a kizárásról hozott döntés óta ez a kérdés motoszkál bennem. Paralimpikonjaink nehezményezik, hogy a közülük sikeresen szereplők fele annyi jutalomra számíthatnak majd, mint az olimpiai résztvevők. 

Ha a gazdasági oldaláról közelítjük meg a rendezvényt, felhozható, hogy ennek a világversenynek a szponzori támogatottsága töredéke az olimpiáénak. A jegyeknek eddig csak 17 százaléka kelt el, ennél többre számítottak, ezért a brazil kormánynak újabb forrásokat kell előteremtenie a sikeres rendezéshez. 

De vissza a versenyekhez: számunkra aligha hátrány, hogy a műsorba bekerült a triatlon és a kajak-kenu. Négy éve Londonban Sors Tamás úszásban, Pálos Péter asztaliteniszben szerzett aranyérmet. Talán nem tűnik vakmerőségnek most még több győzelmet várni. Bár igazából a paralimpikonok teljesítményét nem a csörgő érmek számával mérjük, hanem a töretlen kitartást, a fogyatékkal élő és egészséges honfitársaink számára mutatott példaadást ismerjük el. Így pedig máris 43 győztest számlál a csapatunk! 


Lapzártánk idején még nem dőlt el, hogy emelik-e a paralimpikonok jutalmát.
(A szeptmber 3-án megjelent Vasárnapi Hírekben a témával fogllakozó részletes összeálításában munkatársunk, Kövesdi Péter így foglalja össze a helyzetet:
Félpénz
A Rióban érmet szerző magyar paralimpikonok az olimpikonok jutalmának felét kapják. Ez azt jelenti, hogy az aranyéremért 17,5 millió forint, az ezüstéremért 12,5 millió forint, a bronzéremért 10 millió forint jár a fogyatékkal élő sportolóknak. Eközben a Magyar Olimpiai Bizottság idén 39 millió forintról 61 millióra növelte a fogyatékkal élő sportolók támogatását (az egészséges sportolók támogatási kerete 2016-ban 935 millió forint volt).
Pásztory Dóra kétszeres paralimpiai bajnok úszó a Vasárnapi Híreknek adott interjúban „nevetségesnek és felháborítónak” nevezte, hogy csökkentették a parasportolók jutalmát. Úgy fogalmazott: „ha 2024-ben olimpiát szeretnénk rendezni, akkor nem mutathatunk olyan képet magunkról, hogy csökkentjük a paralimpikonok jutalmát. És nemcsak az épekhez, hanem a négy évvel ezelőttihez képest is”.)