Versenyben a minőségért

Itt minden olyan, mint egy országúti autós versenyen. Van hozzá rajtszámokkal ellátott autó, útvonalterv, mérik a – megengedett sebességhatáron belüli – részidőket, a versenyzőknek pedig, miután teljesítették a megadott szakaszt, játékos feladatokat kell megoldaniuk, nyerhető és levonható pontokért. Ám a verseny közel sem annyira kiélezett, mint amit a bukósisakok résein pislogó raliversenyzők esetében megszoktunk.

A Coop Rally lényege az, hogy minden résztvevő átfogó képet kapjon arról, hogyan épül fel Magyarország élelmiszer-gazdasága – kezdve a termelői, feldolgozói, forgalmazói és kereskedelmi oldalról, a döntéshozókon keresztül egészen addig, ami a folyamatlánc végén megvásárolható. A szervezők szándéka az, hogy felhívják a figyelmet a magyar élelmiszer-előállítás értékeire, és a személyes találkozókon és kapcsolatépítéseken (kis- és nagytermelők ügyvezetői, döntéshozói, kereskedelmi üzletláncok, újságok, lapok, rádiók és televíziók szerkesztői, vezérigazgatói) segítsék a hazai élelmiszerpiac fejlődését.

Csepeli Lajos, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke szerint egyre erősebb a magyar vidék, egyre többen tudnak bekapcsolódni az élelmiszer-gazdaság vérkeringésébe. Vagyis: egyre több kistermelő találja meg a helyét a nagyok között. Az elnök konkrét példát hoz: szűkebb hazájában, Szolnokon 37 pékkel állnak kapcsolatban. Ez biztosítja a folyamatos és minőségi ellátást. A folyamatossághoz azonban tervezésre és erőforrásokra van szükség, a minőséghez pedig arra, hogy nem csak a feldolgozók, de már az alapanyagelőállítók is érdekeltek legyenek a piac zökkenőmentes működésében.

Tóth Géza, a CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy törzsvásárlói programjukban már több mint egymillióan vesznek részt, és hogy bolthálózatukban a magyar termékek aránya az összforgalom több mint 80 százalékát teszi ki, de az arányon lehet javítani. Fontos, hogy a tájegységek is megtalálhatják azokat a termékeiket, amelyeket a helyiek vásárolnak előszeretettel. Ez ugyanis nem csupán munkahelyeket, de erősödő gazdaságot is teremt.

A Coop Gazdasági Csoport idén a Dunántúlra szervezte versenyét, az állomásokat pedig úgy válogatta össze, hogy legyen köztük kis és nagy cég, kis- és nagytermelő is (lásd térképünket).

Kiemelt területül a tejipart jelölték meg. Nem véletlenül. A rajt előtt maga Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Coop Rally fővédnöke mondta, hogy míg a magyar tejipar 85 százaléka magyar kézben van, és a vállalatok magyar termelőtől vásárolják a tejet (amit aztán feldolgoznak, s lesz belőle sajt, tejföl, tejszín, édesség stb.), addig a magyar ember, ha tejet iszik, még mindig több külföldit tesz az asztalára, mint magyart. A kormány azt tervezi, hogy 2050-re a mezőgazdaság, az élelmiszer- feldolgozás, a kapcsolódó ágazatok és az agrárium valamennyi gazdasági szektorának hozzáadott értéke a nemzetgazdaságon belül elérje a 25 százalékot; az agrárexport a 20 milliárd eurót; a foglalkoztatottak száma a 750 ezer főt.

Az idei verseny – amelyben minden autó balesetmentesen vett részt – legnagyobb tanulsága az volt, hogy a magyar vidék rengeteg tartalékkal rendelkezik. A magyar tulajdonban lévő LISSÉ és TUTTI példája pedig azt mutatja (az édesszájúak jól ismerik ezt a két nevet), hogy a nulláról indulva is lehet értékes, minőségi hazai termékeket gyártani – és már nem csak a hazai piacra. Jövőre a Tiszántúlon rajtol a mezőny. Akkor az alföldi régió mutathatja meg gazdasági erejét.