A mi kis falunk - Itt a név kötelez

Misztikus kicsengésű településnév Istenmezeje, amelynek eredetére máig nincs magyarázat. Írásban 1311-ben említették először, ahol Istenmezey formában bukkan fel. Hazánkban hasonló nevű település nincs, Ózdon található még Istenmező elnevezéssel egy kis városrész.

Ásatások szerint a község területe már a késő bronzkorban is lakott volt; az ott élő népeket hol legyilkolták, hol maguktól menekültek el a történelmi események elől, de később mindig benépesedett a Tarna felső folyásának térsége.

A pétervásárai kistérségben található település Szederkénypusztával alkot egy közigazgatási egységet, most éppen 1528-an lakják a nyilvántartott 720 lakásban. Erdők szegélyezik, átfolyik rajta a Tarna patak, lakói pedig igyekeznek őrizni múltjukat. A történelmi Magyarországnak egykor fontos útvonalába estek, hiszen Budapestet Gömör-Torna vármegyéből rajtuk keresztül lehetett elérni.

A falun áthaladva el sem kerülhető a hatalmas homokkőfal, amelyen gömb alakú, szőlőfürtszerű képződmények fedezhetők fel – ezt nevezték el egykor Noé szőlőjének.

Az ősi legenda szerint Jézus egyszer Péter apostollal járt arrafelé, és alaposan megszomjaztak. Mivel vizet nem találtak a közelben, a szüretelő asszonyoktól kértek néhány fürt szőlőt szomjúságuk csillapítására, akik azt megtagadták. Jézus megtorolta az emberi rosszindulatot: kővé változtatta a szőlőskosarakat. A turistacsalogató képződmény alatt épült a Szent László-sziklakápolna, amelynek csak a bővítéséről maradtak fenn adatok, az eredete máig ismeretlen – ezzel is tovább növelve Istenmezején a megmagyarázhatatlan titkok és legendák számát.

– Ez a szikla szakrális erővel bír, rendre megállnak alatta az emberek, benéznek a rácsokkal lezárt római katolikus kápolnába, virágot tesznek a homokkőképződménybe – meséli Nagy szú Péter. A polgármester azzal fokozta a misztikus jelenséget, hogy pihenő-, egyszersmind elmélkedőhelyet alakított ki a hegy lábánál, a kápolna előtt. A kopár hegytetőre, a szőlőszemek fölé is vallással kapcsolatos alkotásokat helyeztek el. Az oromra áldást osztó Jézus-szobor került, amelyet a szomszédos Szilaspogony képzőművésze adományozott a településnek; e mögé állították fel az apostoli kettős keresztet. Áldoztak a szobor és a kereszt esti megvilágítására is; a véletlenszerűen felszerelt reflektor próbaüzeménél több helybeli hátán végigfutott a hideg, amikor a szobor árnyéka hajszálpontosan a kereszt lábához vetült, mintha azt gondos mérnöki munkával tervezték volna meg. Véletlenek nincsenek, tartja a polgármester, ezek a jelenségek valami miatt történnek.

A nevéhez csatolt ragadványnév is példa erre. A Nagy nevű család az egyik legősibb família Istenmezején, őseik közül sokan viselték a szú megkülönböztető képzőt. Vitéz Nagy szú János őrmester például az I. világháborúban esett el az osztrák tengermelléken, 25 évesen lett hősi halott. A polgármester nagyapja, Nagy szú János falubíróként szolgált, ám erről a tényről a korábbi évtizedekben „nem illett” beszélni. Mindezt teljesen véletlenül tudta meg egy idős falubeli ismerősétől, s ezután kötelességének érezte a toldaléknév továbbvitelét. Megválasztása után, 2014-ben nagy lendülettel kezdett a faluszépítésbe. Könnyen megszólította a fiatalokat, hiszen korábban diszkót üzemeltetett a településen, máig népszerű az értékteremtést vállalók körében.

A leromlott állagú szökőkutat helyreállították és kivilágították, parkot építettek építési hulladékból, kicserélték a helyi óvoda kerítését, felújították a patak hídját és megoldották a csapadékvíz-elvezetést. Úgy érzi, szinte kényszerű küldetéstudata alakult ki, hogy Istenmezeje polgármestereként első számú szolgálója legyen lakóhelyének, ahová néhány év után visszaköltözött a fővárosból. A közösségfejlesztés érdekében önerőből elkezdték helyreállítani a falu korábban bezárt kultúrházát, amely rendezvényeknek ad majd helyet.

Vendégvonzó ötletből sincs itt hiány! Kétezer kíváncsi embert hozott ide a sámándobosok találkozója, ahol ősi rítus szerint nyolc gyermeket kereszteltek meg. Nyáron földgyógyító dobünnepet rendeztek, de tartottak már Noé szőlője bográcsfesztivált is.

Bármerre jár, a polgármester azt hangoztatja, hogy Istenmezejét a Jóisten jókedvében teremtette, és büszke arra, hogy a Mindenható rábízta annak vezetését. Ugyanakkor tudja azt is, munkahelyteremtés nélkül nem állítható meg a lakosságfogyás, az elöregedés. Ismeri a környező települések lakosságcsere utáni gondjait, ezért minden idegszálával törekszik a magyarságtudat erősítésére, a tradíciók megtartására, egy biztonságosabb jövő céljából. – A falu neve annyira megfogott, hogy húsz évvel ezelőtt egy erdő melletti területet vásároltam itt, ahová faházakat állítottunk fel.

A táj gyönyörű, a levegő kifogástalan, a közbiztonság kiváló, az emberek pedig csodálatosak – így jellemzi Istenmezejét a fővárosból érkezett Tímea. Kétlaki életet vállalt: a munkahelye Budapesthez köti, ám 2012- ben létrehozta az Istenmezeje Camping Country Clubot, és a nyári hónapokban berendezkedett a vendéglátásra. Két faházban egyszerre 20-25 vendéget tud fogadni, így nyaranta mintegy kétszázan fordulnak meg a táborban; többek között Pest megyéből érkezett hozzá 18 állami gondozott gyermek. Vendégeinek programokat szervez, a lovaglástól a számháborúig számos hasznos időtöltésre adódik lehetőség. A gyermekek kedvencei a pulikutyák és a csacsi. Azt mondja, a szép napokat egy hír árnyékolja be, miszerint a közeljövőben az erdőgazdálkodás áldozatául eshet az ingatlanja közelében található erdőterület, a tarvágás pedig rontaná a település jelenlegi összképét is.

Fehér Róbert római katolikus plébános Erdőkövesdről jár Istenmezejére. Adventkor például reggel hat órakor kezdődik a szentmise, mégis 40-60 hívő ember érkezik imádkozni. Sok hitbuzgó, mélyen vallásos emberrel találkozik Istenmezején, itt a leglátogatottabbak a misék a Pétervásárai Egyházközségben, amelyhez hét település tartozik. Talán a név kötelez?! Egészen biztosan így érzik a helybeliek.