Atom a sorompón túl

Az elmúlt hónapban két éve nem látott mélypontra zuhant az orosz–amerikai viszony. Az USA és Oroszország kapcsolata a Krím elfoglalása után romlott meg. A kölcsönös vádaskodások és szankciók most az atomtámadás meglebegtetésével tetőzött.

Ország-világ2016. 10. 23. vasárnap2016. 10. 23.

Kép: The Russian Navy's large landing ship Caesar Kunikov sails in the Bosphorus, on its way to the Mediterranean Sea, in Istanbul, Turkey, October 16, 2016. REUTERS/Murad Sezer - RTX2P1VS, Fotó: © Murad Sezer / Reuters

The Russian Navy's large landing ship Caesar Kunikov sails in the Bosphorus, on its way to the Mediterranean Sea, in Istanbul
The Russian Navy's large landing ship Caesar Kunikov sails in the Bosphorus, on its way to the Mediterranean Sea, in Istanbul, Turkey, October 16, 2016. REUTERS/Murad Sezer - RTX2P1VS
Fotó: © Murad Sezer / Reuters

Rémesnek nevezte a két nagyhatalom viszonyát a francia AFP hírügynökség – és akkor még semmi újat nem mondott a kommentátor.

Ám a helyzet ennél valamivel aggasztóbb. Az orosz politikai vezetés fennhatósága alá tartozó állami tévé véres szájú véleményvezére, Dmitrij Kiseljov arra a kemény kijelentésre ragadtatta magát, hogy a Nyugat bármilyen agressziója Oroszország ellen „nukleáris dimenzióba” kerül. Hogy pontosan mire gondolt, nem részletezte, de az tény, hogy országszerte 40 millió ember részvételével tartottak polgári védelmi gyakorlatokat.

A kijelentést tovább árnyalja az is, hogy a Kreml felfüggesztette az atomfegyverek leszerelésével kapcsolatos egyezmény végrehajtását.

Majd az újabb nyomaték kedvéért bejelentették, hogy olyan légvédelmi rendszereket szállítanak Szíriába, amelyekkel az amerikai harci gépeket is le lehet lőni.

Mi vezetett a gyors hanyatláshoz a két nagyhatalom közötti viszonyban? Hiszen bő egy hónappal ezelőtt még nem volt ennyire katasztrofális a helyzet. A tűzszünet enyhülést jelentett a Krím annektálása óta hűvös viszonyban. A fegyvernyugvással, úgy tűnt, az orosz vezetés egy lépéssel előbbre jutott ottani beavatkozása legalizálásában, hiszen ezzel megnyílt a lehetőség a dzsihadisták elleni közös orosz–amerikai légi akciók előtt, ezzel közelebb hozva a szíriai polgárháború lezárását.

Végül azonban a tűzszünetben kételkedőknek lett igazuk. A harcok kiújulásával Washington felfüggesztette a tárgyalásokat Moszkvával Szíria ügyében, mire a Kreml ugyanígy tett az atomfegyverekben használható plutónium leszerelésével kapcsolatos egyezmény végrehajtásával. Erre válaszul a Nyugat a háborús bűnös szerepét próbálta ráhúzni – nem is alaptalanul – az orosz légierőre, amely közvetlenül részt vett Aleppó civil lakosságának bombázásában, majd ennél is tovább menve azzal vádolta Moszkvát, hogy a hackerei a Hillary Clintont érintő bizalmas e-mailek megszerzésével és kiadásával beavatkoznak az elnökválasztásba.

Vlagyimir Putyin orosz államfő erre a NATO európai visszavonulásához, az országa ellen Ukrajna miatt hozott szankciók megszüntetéséhez és az ezzel okozott károk megtérítéséhez kötötte a plutóniumegyezség végrehajtásának újrakezdését.

Az enyhülés jele lehet azonban, hogy Moszkva a hét végére tárgyalást kezdeményezett Szíria ügyében az USA és a legfontosabb helyi hatalmak részvételével.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek