Atomot is hordozhat

Nagyjából dél-dunántúlnyi méretű az Oroszországi Föderációhoz tartozó Kalinyingrádi terület. Lengyelországgal és Litvániával, no meg a Balti-tengerrel határos.

A két szomszédos ország NATO-tag, és hagyományosan nem oroszbarát – aminek oka jóval a szovjet éra előtti időkben keresendő. Természetesen tiltakoznak is az intézkedés ellen. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az Iszkander rakétarendszerek Kalinyingrádba telepítése nem a megfelelő reakció a régióban zajló NATO-tevékenységre. (A balti országokban kéthetes hadgyakorlat zajlott; a NATO amúgy is egyre több csapatot állomásoztat a Baltikumban meg Lengyelországban.) Taavi Rőivas észt kormányfő pedig egyenesen riasztónak nevezte az új rakéták jelenlétét, és – ismét – a NATO-csapatok régióbeli létszámának növelését kérte.

Oroszország persze a füle botját sem mozdítja. Ahogy a Kaszpi-tengeren, a Krímben, a kétes státuszú Transznisztriában is fejleszti a haditechnikáját, úgy a Balti térségben sem rejti véka alá e tevékenységét. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint a rakétákat már többször állomásoztatták Kalinyingrádban, most éppen egy hadgyakorlat részeként kerültek oda. Nem kevés iróniával tette hozzá: egyik rakétát szándékosan hagyták szem előtt, hogy az amerikai kémműholdak észlelhessék. „Nem kellett sokáig várakoznunk arra, hogy amerikai partnereink felderítő erőfeszítései eredményesek legyenek” – mondotta.

Az Iszkander egy rövid (400 kilométeres) hatótávolságú, hadműveleti-harcászati, hadszíntéri rakétarendszer. Képes nukleáris töltetek hordozására, bár alapvetően nem ez a feladata. A jelek szerint a kalinyingrádi exklávéban állomásozó Tocska rakétarendszereket váltja fel. Bár nem biztos, hogy hetek múlva nem költöztetik máshova az Iszkandereket – ahogy a figurákat a hatvannégy kockás táblán a játékos. Csak az nem világos, hogy e játszmában melyik fél a világos.


Szokatlan módon, nem sokkal az év vége előtt módosítják az orosz költségvetést. 304 milliárd rubellel (1320 milliárd forinttal), 16,4 ezermilliárd rubelre emelik a kiadási oldalt. Közben 375 milliárddal csökkentik a szociális és a fejlesztési kiadásokat. A nyugdíjasok inflációhoz igazított nyugdíjemelése biztosan elmarad, ehelyett egyszeri ötezer rubeles nyugdíj-kiegészítést kap(hat)nak. Orosz földön az élelmiszerek évi 20 százalékkal drágulnak.