Csökkentés helyett ígéretek
Az adó- és járulékterhelés Magyarországon a negyedik legmagasabb az OECD-országok közül. Felvetődött, hogy a parlament csökkentené a járulékokat, ám konkrétumok helyett eddig csak találgatások hangzottak el a témában.
Havi 257 900 forint ma Magyarországon a bruttó átlagkereset, ennek viszont csak egy töredéke az, amit valóban kézhez kapnak a munkavállalók. Különböző jogcímeken járulékot és adót von le a fizetésből az állam, így a nettó átlagkereset már csak 171 500 forint a KSH adatai szerint.
És ez még nem minden, mert a munkáltató is fizet járulékot minden egyes dolgozója után. Már tavasszal felvetődött, a parlament csökkenteni fogja a járulékokat, hogy a kevesebb teher miatt a cégek könnyebben emelhessenek a dolgozók bérein, s így csökkenjen az egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiány.
A Pénzcentrum utánajárt, pontosan mit és mennyit fizetünk havonta az államnak. A cégnek minden munkavállalója után fizetnie kell 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, tehát összesen 28,5 százalék megy az államnak.
Ha ezt minimálbér esetében számszerűsítjük, akkor a bruttó minimálbér 111 ezer forint, a cégnek viszont ez havonta 142 635 forintba kerül. A bruttó munkabérből 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot vonnak le. Tehát a bruttó fizetések 34,5 százaléka már azelőtt megy az államnak, mielőtt átutalnák a bankszámlára.
A minimálbér példájánál maradva, ez úgy néz ki, hogy 16 650 forint az szja, 11 100 forint a nyugdíjjárulék, 4440 forint a természetbeni, 3330 forint a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és 1665 forintot vonnak le munkaerőpiaci egészségbiztosítási járulék címen. Ez összesen 37 185 forint. Tehát egyetlen minimálbéres munkavállaló után összesen 68 820 forint megy az államkasszába.
