Kávéházi sarok: Ady a Ladában

Kosztolányi Dezső, Rejtő Jenő, Tóth Árpád, Füst Milán, olykor József Attila – hosszan sorolhatnánk azok nevét, akik a Hadikban váltották meg a világot. A közelben lakó Karinthy Frigyes otthoni íróasztala jobbára csak szobadísz volt, hiszen az író éjjel-nappal ebben a kávéházban tanyázott – tudjuk meg Gundel Imre kutatásaiból. Az 1920–30-as években ez volt a törzshelye, ha nem dolgozott, szójátékokkal szórakoztatta művésztársait. Ahogy Karinthy Márton fogalmaz: „Ott volt Karinthy, a főisten az udvartartásával. Ott volt a sakk-kör elnöke, aki azonos volt Karinthyval, és az eszperantók magyarországi elnöke, aki szintén ő volt. De általában mindenki ott volt. Mindenki, aki számít. És ezek mind egyszerre beszéltek.”

Az író házassága is itt, közönség előtt zajlott, nyílt titok volt, hogy „civódva élnek”. Neje, Böhm Aranka zajos és teátrális jeleneteiről vált híressé. Több művésznél – így Adynál és Déry Tibornál is – pályázott múzsai szerepre, de 1921-ben Karinthy Frigyesnél kötött ki, s gyakorta vonult be ura kávéházi páholyába. A költekezéséről és nagyúri igényeiről ismert Böhm Aranka a korabeli bulvárlapoknak is bőven adott témát. 1927-ben például öngyilkossági kísérletet követett el, férje ugyanis beleszeretett egy szép, fiatal úrilányba, aki egyik barátja jövendőbelije volt. Nem volt feszültségmentes, hogy mind egy társaságba tartoztak, s ezt a korabeli lapok siettek megírni.

„A kis budai kávéházban, amelyet szinte irodalmi centrummá avatott az, hogy a híres és népszerű Karinthy mindennapos vendége, esténként együtt volt a feleség, a jó barát menyasszonyával, akibe a férj szerelmes volt.”

A Hadik azonban nem temetkezik a dicső múltba. A falak közt egy időben cipőbolt üzemelt, majd újra patinás kávéházként működhetett az ingatlan, miután visszavásárolta az újbudai önkormányzat. Most új szelek fújnak, de bíznak abban, hogy a hajdani pezsgő szellemi élet ma is feléleszthető. A minap teljesen „szétverték” a helyet, hogy új miliőt alakítsanak ki, tudtuk meg az alapító tulajdonostól, Bosznai Tibortól, aki még bölcsészhallgatóként vágott bele a vendéglátásba. A vállalkozás beszippantotta, de úgy döntött, ha márévekig tömték a fejét esztétikával, művészettörténettel, filozófiával, ezt a tudását is megpróbálja kamatoztatni. Úgy gondolta, a kultúra éppúgy eladhat egy helyet, mint a kiszolgálás és az étel. Fiatalos, modern, kissé romkocsmás hangulattal teremtenének otthont többek közt a hat éve nyílt Hadik Irodalmi Szalonnak és egyéb rendezvényeiknek is.

„A számítógépes korszak csábításai ellenére is a fiatalok veszik a fáradságot, hogy eljöjjenek egy-egy beszélgetésre a kortárs írókkal, költőkkel, a telt házaink ezt igazolják” – mondja Ott Anna művészeti vezető.

Az újranyitásra például Esterházy-emlékesttel készültek. A falakra kerülő eredeti kéziratok emlékeztetnek arra, hogy mennyire inspiráló e hely még ma is, Nemes Jeles László például itt írta a Saul fiának forgatókönyvét. A rossz nyelvek szerint a Nyugat folyóirat nagy nemzedékének művészei sem annyira a kávé kedvéért jártak kávéházba, mint inkább a sörért. Így most is lesznek lazább programok: az írók olykor főzőkanalat ragadnak, valamint tervezik, hogy irodalmi koktélokkal is szolgálnak, s felhörpinthetjük Hrabal vagy Hemingway kedvenc italait.

Mit keres egy félbevágott sárga Lada a falon? – erre is választ kapok a képzőművész Babos Zsili Bertalantól. Történt ugyanis, hogy felkérték, dobja fel a Hadikkal egybenyitott Szatyor Bár belső terét. Egy roncstelepen lelt rá az alkalmas autóra, s a hely irodalmi hangulatához méltón mindjárt „bele is ültette” Ady Endrét és Csinszkát.

Elképzelhetjük, hogy a költő valahol Nagyvárad és Párizs közt robog a Ladával, s a kinyitott ajtón át szórja a pénzt. Utóbbi nem állt távol költőnktől, majd utána, mivel nem volt egy vasa sem, Hatvany Lajostól kunyerált kölcsönt levélben. – Külön érdekes, hogy Ady épp a visszapillantó tükörbe néz – magyarázza a festő, aki szerint a modern és merész megoldások igenis összeférnek a hely tradícióival. Ne lepődjünk meg, hogy a falból kiálló, kettészelt kocsit mára műtárggyá nyilvánították.

Amúgy az eredetileg pincében működő Szatyor névadója a legenda szerint maga Karinthy volt. A bár falát ugyanis gyékény borította, s az író szerint kiköpött olyan volt, mint egy szatyor.