Egy igen, egy nem

Egyetlen mondat a különbség – míg pár hete 131 szavazatot kapott, most az Országgyűlés elé sem került. A Jobbik alkotmánymódosítást javasolt a kvótabetelepítés ellen, a Fidesz-KDNP lesöpörte; kedden új alkotmánybírákat választottak.

Ország-világdiju-2016. 11. 25. péntek2016. 11. 25.

Kép: Budapest, 2016. november 22. Szabó Marcel, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó és Horváth Attila (b-j), az Alkotmánybíróság új tagjai esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 22-én. Az első sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2). A képviselők ezen a napon megválasztották az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját. Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól. MTI Fotó: Illyés Tibor, Fotó: Illyés Tibor

Orbán Viktor; Horváth Attila Imre; Semjén Zsolt; Szabó Marcel
Budapest, 2016. november 22. Szabó Marcel, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó és Horváth Attila (b-j), az Alkotmánybíróság új tagjai esküt tesznek az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 22-én. Az első sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j2). A képviselők ezen a napon megválasztották az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját. Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól. MTI Fotó: Illyés Tibor
Fotó: Illyés Tibor

Indulatokat kavart pár hete a Fidesz alkotmánymódosítási próbálkozása, amelyet csak a kormánypárti képviselők szavaztak meg, így pár voks híján nem ment át a változtatás. A kvótareferendumot szintén elutasító Jobbik azért nem szavazta meg a módosítást, mert nehezményezte, hogy a Fidesz továbbra is ragaszkodik a  letelepedési kötvényhez. Migránsokat azonban ők sem akarnak – se szegényt, se gazdagot –, így benyújtották az alkotmánymódosítási javaslatot, pontosan ugyanazzal a szöveggel, mint pár hete Orbán Viktorék, mindössze kiegészítették egy fél mondattal, miszerint a letelepedési kötvényt meg kell szüntetni.

Ezt azonban már nem engedte a kormánypárt, még csak nem is szavazhatott róla a parlament, a kormánypárti honatyáknak köszönhetően. Nem csak az alkotmánymódosítás volt téma a héten az Országházban.

Új alkotmánybírákat is választottak. Négy posztra kerestek alkalmas   bírákat (összesen 15 alkotmánybíró regnál), a jelölteket hétfőn  hallgatta meg az Országgyűlés  igazságügyi bizottsága. A jelöltekről már a múlt héten megállapodott a Fidesz és az LMP. 2010 óta most először fordult elő, hogy a jelölteket nemcsak a kormánypárt, hanem az ellenzék egy része is támogatta, ez szintén a kétharmad miatt volt szükséges – ami a kormánynak már nincsen meg. Az MSZP és a Jobbik ezért nem szavazott a jelöltekről (a szocialisták el sem mentek a meghallgatásra).

A szocialisták nem csak antidemokratikusnak tartották a jelölést, de Tóth Bertalan, a párt frakcióvezetője szerint a jelölés még csak nem is volt törvényes. Állítja mindezt arra hivatkozva, miszerint a bírákat jelölő bizottságban legalább kilenc, legfeljebb tizenöt tagnak kell lennie. Mivel ő korábban lemondott erről a tisztségéről, csak nyolc bizottsági tag szavazott, így a jelölés érvényét vesztette. A Fidesz szerint Tóth felvetése komolytalan, gyakorlati jelentősége nincs, és ragaszkodnak a jelölés törvényességéhez.

Az új alkotmánybírák: dr. Höcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Horváth Attila, dr. Schanda Balázs, dr. Szabó Marcell.

Az Alkotmánybíróság elnöke dr. Sulyok Tamás lett, aki Paczolay Péter távozása óta már ideiglenesen betöltötte ezt az állást.

Ezek is érdekelhetnek