Erdei főzsivány ez a cuki pofa - Nem is hinnénk, milyen hosszú a bűnlajstroma

Mert őkelme, különösen tavasszal, kíméletlenül pusztítja az énekesmadarak tojásait, fiókáit, vagy éppen a kotló anyamadarakat. Szemrebbenés nélkül fosztja ki az odúköltő harkályok, baglyok fészkét, nemegyszer felszámolva a környékbeli erdei fülesbaglyok, csókák, szalakóták, mókusok egész állományát. Ahol csak tudja, vadássza a fácánt és a mezei nyulat (feljegyezték, hogy még a néhány napos őzgidával is képes végezni), bár ilyen bűntényeinek a vadgazdálkodásra gyakorolt hatása nem számottevő.

De, mint láttuk, így is hosszú a bűnlajstroma, nem csoda, hogy töprengésre készteti a természetvédőket. Jelenleg védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint, amit jól kihasznál és szépen szaporodik, így egyre gyakrabban vetik fel védettségének feloldását.

A nyuszt csak rokona a nyestnek (mindkettő menyétféle), fő megkülönböztető jegye a sárga mellénye (a nyesté fehér). Testhossza 40-50 centi (farka ennek a fele), súlya legfeljebb 1,8 kiló. Az európai emlősök között talán a legügyesebb: a fán lefelé és felfelé egyforma könnyedséggel mozog, s ha kell, 4 métert is képes ugrani a fák lombkoronájában.

Merthogy kifejezetten erdőlakó, az Északi-középhegység és a Dunántúl erdeiben szinte mindenütt fellelhető, az Alföldön a Tisza és mellékfolyóinak ártéri ligeterdeiben gyakori. Évente egyszer ellik, a 2–5 kölyök a faodvakban, ritkán a sziklaüregekben berendezett, szőrrel, tollal bélelt fészekben jön a világra, rendszerint áprilisban. A kis nyusztok születésük után fél évvel válnak teljesen önállókká, az addig együtt élő család ezzel felbomlik, ki-ki magányosan éli tovább az életét.